Ezek a San Diego-i srácok nem sokat tökölnek a hagyományokkal – legalábbis, ami a külsőségeket illeti. Illetve – ha máshonnan nézem –, visszatérnek a hagyományokhoz, hiszen az ő felfogásukban egyedül a hatékonyság számít. Azt már ők tudják, miért alapozzák a késharcra az utcai önvédelmüket, de kétségtelen tény, hogy a harcművészetben egyre hangsúlyosabb szerepet kap a penge: igaz az utcán is mind gyakrabban találkozhatunk vele. Attól tartok, olyan spirálba kerültünk, ami senkinek se jó.

Mindenesetre a hozzáállásuk rendkívül egészséges, már ami a saját egészségüket illeti: nekimennek a másiknak, és szétcsapják. Maga a stílus – függetlenül attól, hogy leginkább kést használnak – feltételez némi tömeget és izomerőt, ami arra mutat, hogy tisztában vannak a realitásokkal. Mindenesetre elég hangsúlyos szerepet kap a rendszerben az ökölvívás (00:09, 00:11, 00:24, 00:25, 00:29, 00:45), és a drillekből lejön, hogy nem pontozásos győzelemre hajtanak.

Igyekeznek fegyverként használni a környezetet (00:22, 00:31, 00:32, 01:15, 01:21), és láthatóan van néhány közismert piszkos trükk a tarsolyukban (00:33). Bár váltig állítják, hogy a rendszer gyerekek és nők számára is remekül használható, azért be kell látni, hogy ez csak bizonyos megszorításokkal igaz (00:24), tehát aki azzal a hátsó szándékkal néz le edzésre, hogy ott nádszálvékony fotómodell lányokkal ismerkedjen, az lehetőleg ne ezt a rendszert válassza.

Az edzéseiken elég rendesen odateszik magukat, és stílus a full-contact jellegéből fakadóan időről-időre belefér egy kis kapkodás is (00:55, 00:57), aminek azért vannak következményei (00:37). Mindenesetre eddig még senkinek se ment ki a szeme, vagy, ha igen, akkor reklámcélokból nem mutogatják az illetőt.

A Libre Fighting Fülöp-szigeteki gyökereiből fakadóan elsődlegesen szögekben (01:11), irányokban (01:40, 01:47, 01:56, 02:19, 02:20, 02:24), kizárásban (00:20, 00:31, 00:34, 00:35, 01:17, 01:48, 01:57) és reakciósebességben (00:17, 00:19) gondolkozik – de a késharcot nehéz lenne más felfogással túlélni.

Mindenesetre ez a műfaj nem ismeri a finomkodást. Ha előkerül a kés, csak ölni lehet, és – szerencsés esetben – talán túlélni. A szúrások, vágások nem hatnak azonnal, sokszor még a halálos sebet kapott ellenfél is rendületlenül jön előre. A késharc jellemzője ezért a könyörtelenség. Igyekeznek olyan pozícióba szorítani a másikat, amiben már nem jelent veszélyt, és akkor kezdődik a filézés (00:17, 00:21, 01:21). A tapasztalatok alapján késharcban ez a túlélés záloga.

Ahogy a Hegylakóban mondják: csak egy maradhat. Vagy egy se.

A kiegészítő anyagot a Maflás Facebook oldalán találjátok.