MAGAMRÓL

Szabados Tamás vagyok, 4. danos ninjutsu oktató. 2008-ban alapítottam és azóta vezetem a MAFC Ninjutsu szakosztályát. Amikor testnevelést kezdtem tanítani a BME-n, szembesültem azzal, hogy a testnevelés órák semmilyen módon sem illeszkednek az egyetem tananyagába. Ezért úgy állítottam össze az óráim anyagát, hogy segítsék a mérnökképzést, és összhangban legyenek a modern európai iskolarendszer anyagával, oktatási-, nevelési céljaival és módszereivel. Szabadidő szakosztály vagyunk, nem versenyzünk. Ezen az oldalon a harcművészettel, harcművészet oktatással kapcsolatos tapasztalataimról, gondolataimról olvashattok. A honlapunk: http://modernninjutsu.eu/

Friss topikok

  • Napi Maflás: @Dr.Démonmac1: Bocs, de azt maguktól is tudják, hogyan kell csapatba verődve megfélemlíteni és bán... (2017.05.07. 21:15) AZ ASSZONY VERVE JÓ?
  • acidrain: @Audianer: azt a háborút hackerek és drónok vívják majd, nem puskával szaladgáló emberek. Mit gond... (2017.04.23. 12:50) MILITARIZMUS AZ ISKOLÁBAN?
  • Darky_: @SunyiSanyi: Nyilván mindkettő igaz. Az viszont tény, hogy bármely stílus ahol van megmérettetés, ... (2017.04.20. 12:04) WING TSUN A 21. SZÁZADBAN
  • cog3981: @karandash: "Akinek a szóbeli felelések stresszt okoznak (mármint az egészséges drukkon felül), a... (2017.01.20. 13:09) A VERSENY SZEREPE AZ ISKOLAI OKTATÁSBAN
  • László 88: @Napi Maflás: Megnéztem az általam linketl videót, úgy gondoltam, hogy az aikido nem is olyan ross... (2017.01.19. 14:33) AIKIDO TECHNIKÁK AZ MMA-BAN?

A PROBLÉMAKEZELÉS

2012.07.28. 20:49 Napi Maflás

A harcművészetekről mindig elmondják, hogy növelik az önuralmat, javítják a kommunikációs készséget, az együttműködést, toleránsabbá, fogékonyabbá tesznek embertársainkkal szemben, ráadásul fejlesztik az ember problémamegoldó képességét is. Ehhez képest a harcművészetben legtöbbször kiélezett helyzetekkel találkozunk, és a megoldások is viszonylag célratörők: a masszív pofontól, a szilánkosra tört csontokon, izületeken át, a másik kettéhasításáig terjed a skála, és nemigen mozdul ki ebből a tartományból. Joggal merül fel a kérdés: érdemes-e azzal bajlódni, hogy megpróbáljuk a harcművészeteket a XXI. századi, európai oktatásba integrálni.

 

don_1.JPG

 

A legtöbb ember nemmel fog válaszolni, hiszen a hagyományos angolszász csapatsportok látszólag sokkal tisztábban jelenítik meg az európai értékeket. A pusztakezes küzdelem a jogállam korában anakronizmus, aki pedig hatékony önvédelemre vágyik, az egy kézifegyverrel sokkal többre megy, mint ha hosszú évtizedeken át ütlegelteti magát a dojóban. Bár az adott rendszer gyakorlati értékének igénye a legtöbb harcművészetben felmerül, erre valójában csak a profiknak van szükségük: a hivatásos bunyósoknak, illetve katonáknak, rendőröknek, kidobóknak, pénzbehajtóknak.

m1_1.jpg

A harcművészetek népszerűsége ennek ellenére töretlen, olyannyira, hogy a piacon a legkeményebb küzdősportoktól az inkább filozófiai vagy ezoterikus rendszereknek tekinthető mozgásművészetekig minden megtalálható. Az utóbbiak jelzik, hogy a harcművészet messze túlmutat a test-test elleni küzdelmen, vagy legalábbis olyan tapasztalatokat szerez gyakorlás közben az ember, amelyek az élet más területein is alkalmazhatók. Ahhoz, hogy ez működjön persze szükség van némi absztrakciós képességre, de az ember elvont gondolkozásra való képességében bízva tanítanak az iskolában matematikát.

Az edzések során megismerjük saját határainkat. Megtanuljuk, hogy sokkal többre vagyunk képesek, mint gondoltuk, és kitapasztaljuk azokat a korlátokat, amiket már nem tudunk átlépni. Amikor egy problémát lehetetlen a megszokott eszközeinkkel megoldani, más utat kell keresnünk. És a harcművészet erre rengeteg megoldást kínál. Élesben muszáj megtalálni a módját, hogy fordítsunk a helyzeten.

Minden stílus komplexitásra törekszik. Akár úgy, hogy olyan tökélyre próbálja fejleszteni a saját eszközeit, hogy rá tudja kényszeríteni az ellenfélre a maga harcmodorát, akár úgy, hogy igyekszik felkészíteni a gyakorlót arra, hogy a harc minél több szegmensében jártas legyen. Számos irányzat van, amelyik ebből kiindulva beépítette anyagába a különböző fegyverek alkalmazását.

s.jpg

A ninjutsu olyannyira központba állította a folyamatos változás és a mindenkori helyzethez való tökéletes alkalmazkodás elvét, hogy a biztos győzelem érdekében igyekszik kizárni a hagyományos felállást. Legtöbbször olyan megoldásokat keres, amelyek a nullával teszik egyenlővé az ellenfél esélyeit. 

A harcművészetek többsége abban gondolkozik, hogy az ember feláll egy, esetleg több ellenféllel szemben, és nyílt küzdelemben mérkőznek meg. A klasszikus ninja támadás hátulról, éjjel vagy álmában éri a célpontot, szívesen használnak csapdát, mérget, ami jól példázza, mennyire kiterjeszthető a küzdelem fogalma.

Ezzel az a gond, hogy messze visz a realitástól, pedig enélkül nincs hagyományos harcművészet. A modern ninjutsu ötvözni igyekszik a XXI. századi európai oktatásügy oktatási-nevelési céljait, a ninjutsu sokoldalúságát és a harcművészetek gyakorlatias felfogását.


b2_3.jpg

Az ember nem azért küzd, hogy veszítsen. A harcművészetben minden pillanat új kihívást jelent, amit meg kell oldani. Ahhoz, hogy ne pusztán a szerencsén múljon a dolog, tökéletes önismeretre és helyzetfelismerésre van szükség. Ebben a műfajban elég egyértelműen kiderül, sikerült-e megbirkózni a feladattal, vagy sem. A visszajelzések nem sok teret engednek annak, hogy énvédő mechanizmusaink torzítsák a tapasztalatainkat.

A harcművészet gyakorlása hozzásegít, hogy nagy nyomás alatt, váratlan helyzeteket oldjon meg az ember, és ez a képessége egy idő után az élet más területein is működni fog.

A kiegészítő anyagot a Maflás Facebook oldalán találjátok.

(Folyt. köv.) 

6 komment

Címkék: változás alkalmazkodás problémamegoldás helyzetfelismerés absztrahálás

A bejegyzés trackback címe:

http://napimaflas.blog.hu/api/trackback/id/tr874683953

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Asidotus 2012.07.30. 15:07:29

"A harcművészetekről mindig elmondják, hogy növelik az önuralmat, javítják a kommunikációs készséget, az együttműködést, toleránsabbá, fogékonyabbá tesznek embertársainkkal szemben, ráadásul fejlesztik az ember problémamegoldó képességét is."
Én valamennyire azért megvédeném ezt az álláspontot.
Ha jól felkészült az ember, akkor nagyobb az önuralma, hiszen tudom, hogy például meg már nem fog verni a másik fél.
Másrészt meg, az edzéseken gyakorolt technikákról tudom (legalábbis el tudom képzelni), hogy milyen kemények, milyen pusztítással járnak, ezért minden áron megpróbálom elkerülni a használatukat.

Tamura 2012.09.11. 23:07:26

A harcművészetek oktatásba integrálása már megtörtént, ha nem is Európában, de Japánban már beépült az oktatási rendszerbe, ahol az iskolákban szervezetten folyik már kiskortól a judo és a sumo alapjainak az oktatása. Főiskolai meg egyetemi szinteken pedig a karate és a kendo divik, legalábbis a legtöbb főiskola, ill. egyetem rendelkezik dojoval hozzá...

Már Funakosi a modern karate atyja, aki még okinawán sajátította el a művészet alapjait, rájött, hogy a karate kiválóan alkalmazható az iskolákban is, mint jellem és testnevelő eszköz. (Ő maga is tanár volt.) Legfontosabb megállapítása pedig úgy hangzik, hogy a karate célja: a jellem fejlesztése és a gyakorlatok tökéletesítése. Szóval van rá példa és lenne honnan meríteni... Mondjuk nem a ninjutsuból. Hogy a ninjutsu elve pedig a folyamatos alkalmazkodás lenne, hát kétlem... Az egykori bérgyilkosoknak mihez kellett volna alkalmazkodni, mikor hátulról, vagy álmában ölték meg az ellenfelüket. Célirányosan kiképzett bérgyilkosok voltak, akik bármilyen módon igyekeztek a feladatot végrehajtani, ehhez megfelelő volt a kiképzésük is... Ennek pedig semmi köze a jellemhez és tisztességhez, vagy a ma is inkább elfogadott szamuráj eszményekhez... Hogy ne veszíts, ahhoz pedig egyszerűen az kell, hogy ne harcolj... ez a harcművészetek legfőbb tanítása... Tanulmányozd még egy kicsit a bujutsu budóvá alakulását...

Napi Maflás · http://napimaflas.blog.hu/ 2012.09.12. 17:15:02

@Tamura: Összetéveszted a múlt századból az oktatásban megmaradt tantárgyat, az iskolai sportklubot, és a tananyagba szervesen integrált tananyagot. Az utóbbi tette naggyá a hagyományos harcművészeteket, aminek ma már csak nyomelemei találhatók.
Nem Funakoshi jött rá, hogy a karate kiválóan beilleszthető az iskolai oktatásba. Bizonyos szempontból ő teljesítette be a folyamatot, de voltak előzményei és munkatársai is.
Mielőtt véleményt mondasz a ninjutsuról, olvasd el bármelyik japán ninja mester könyvét. Gondolom, a karatéval kapcsolatos ismereteid is a karatésoktól származnak, tehát ez gondolom, így fair. Most jelzem, hogy nekem egész más a véleményem a ninjutsuról, mint amit a ninják állítanak magukról, de ezeket az írásokat megtalálod itt a blogon.

Tamura 2012.09.12. 23:04:08

Több évig karatéztam és aikidoztam, ezalatt elég sok könyvet elolvastam a harcművészetekkel kapcsolatban. Olvastam a ninjutsuról szóló könyvet és ismerem Hatsumi mester munkásságát - könyveit is. Ezek azonban nem változtatnak a tényeken, a háborúkban kémeknek és bérgyilkosoknak használták őket a szamurájok, mivel nem volt érvényes számukra a bushido elég célírányosan hajtották végre a feladataikat. Mára természetesen a ninjutsu is egy harcművészeti irányzat, ill. hatékony önvédelem, ha úgy tetszik...

Tamura 2012.09.12. 23:19:06

Ezt írtad: Joggal merül fel a kérdés: érdemes-e azzal bajlódni, hogy megpróbáljuk a harcművészeteket a XXI. századi, európai oktatásba integrálni. - Majd meg is válaszolod:
Az edzések során megismerjük saját határainkat. Megtanuljuk, hogy sokkal többre vagyunk képesek, mint gondoltuk, és kitapasztaljuk azokat a korlátokat, amiket már nem tudunk átlépni. Amikor egy problémát lehetetlen a megszokott eszközeinkkel megoldani, más utat kell keresnünk. És a harcművészet erre rengeteg megoldást kínál. Élesben muszáj megtalálni a módját, hogy fordítsunk a helyzeten. " Vagyis a kulcsszó alkalmazkodóképesség, és önismeret - ezek nem csak a XX. században voltak hasznosak, vagy előtte, hanem szerintem a XXI.-ben is...

Majd ezt írod: A modern ninjutsu ötvözni igyekszik a 'XXI. századi európai oktatásügy oktatási-nevelési céljait, a ninjutsu sokoldalúságát és a harcművészetek gyakorlatias felfogását. - Mégis mik lennének azok: a 'XXI. századi európai oktatásügy oktatási-nevelési céljai?

Napi Maflás · http://napimaflas.blog.hu/ 2012.09.13. 05:04:20

@Tamura: Ha megnézel egy hagyományos karate dojót, az edzések módszertanának még mindig több köze van a XIX. századi japán iskolarendszer oktatási-nevelési céljaihoz, mint a XXI. századi európai normákhoz. Egyébként a Funakoshi nem véletlenül mondta, hogy "a karate nem versenyre való". Ez a mondat rendkívül lényeges, amikor a hagyományos karatéról beszélünk - lásd még Nakayama sensei utolsó interjúját (amit mellesleg magyaroknak adott.)
Nem csupaszítanám le az alkalmazkodóképességre és az önismeretre a kulcsszavakat - ez a fejezet a problémamegoldásról szól, szó esik benne pl. az absztrakciós képességről, és a megfelelő helyzetfelismerésről is. Amúgy a problémamegoldás, problémakezelés a XXI. századi európai oktatási rendszer lényeges eleme.
A mostani sorozat - amiben a BME-s testnevelés oktatói tapasztalataimat összegezem - a Modern harcművészet az iskolai oktatásban című írással kezdődik. Kb. az egynegyedénél tartok. Egy kis türelmet kérek, a végére látszani fog, hogyan képzelem a harcművészet integrálását a jelenlegi európai oktatási rendszerbe. :)
Ami a ninjákat illeti: szerintem nem léteztek - illetve úgy, abban a formában nem, ahogy ez a mai, magukat ninjutsunak nevező iskolák állítják. De ezt a témát több posztban is érintettem.