MAGAMRÓL

Szabados Tamás vagyok, 4. danos ninjutsu oktató. 2008-ban alapítottam és azóta vezetem a MAFC Ninjutsu szakosztályát. Amikor testnevelést kezdtem tanítani a BME-n, szembesültem azzal, hogy a testnevelés órák semmilyen módon sem illeszkednek az egyetem tananyagába. Ezért úgy állítottam össze az óráim anyagát, hogy segítsék a mérnökképzést, és összhangban legyenek a modern európai iskolarendszer anyagával, oktatási-, nevelési céljaival és módszereivel. Szabadidő szakosztály vagyunk, nem versenyzünk. Ezen az oldalon a harcművészettel, harcművészet oktatással kapcsolatos tapasztalataimról, gondolataimról olvashattok. A honlapunk: http://modernninjutsu.eu/

Friss topikok

AZ EGYENSÚLY

2014.04.29. 17:15 Napi Maflás

A hagyományos ninjutsu az tanítja, hogy amikor végrehajtjuk a technikát, el kell venni az ellenfél fizikai, mentális és érzelmi egyensúlyát, és a mesterek ezt a tételt mélyenszántó filozófiai eszmefuttatásokká képesek kibontani. De ha jobban meggondoljuk, ugyanezt mondja bármelyik full contactos edző, amikor azzal küldi be a tanítványt a szorítóba, hogy „Csapj neki oda akkorát, hogy megboruljon!”

 

 maflás1.jpg

 

Az egyensúly alapvető a küzdelemben. Aki nincs egyensúlyban, az képtelen hatékonyan ütni, rúgni, blokkolni, és ha valamilyen földrevitellel próbálkozik, nagy valószínűséggel ő húzza majd a rövidebbet. Az egyensúly megtartásában a súlypont központi kérdés – minél lejjebb van, annál stabilabb a test – ezért számos irányzat eleve arra törekszik, hogy a földön folytassa a küzdelmet, ami párharcban nyerő taktika lehet, ám egy több ellenfeles utcai helyzetben nem biztos, hogy célravezető.

A másik egyensúlyát sokféle módon el lehet venni: megfelelő időzítéssel eladott ütéssel, rúgással, kőkemény blokkal, lábsöpréssel, lerántással, gánccsal, dobással, stb. Ha őszinték akarunk lenni, a működő megoldások zömében nem annyira a lágyság, mint inkább az erő dominál. Persze vannak stílusok, amelyek végtelenül cizellált mozdulatsorokat dolgoztak ki a siker érdekében – ezek leginkább képzetlen ellenfélen, vagy nagy súlykülönbség esetén működnek. Esetleg több évtizedes gyakorlás után, de akkor is inkább azok tudják élesben alkalmazni ezeket a technikákat, akik napi szinten nyomnak erőbunyót.  

 

maflas.jpg

 

Az egyensúlyelvétel gyakran a bowling logikáját követi. Amikor a két test ütközik, a stabilabb úgy borítja fel a másikat, mint a golyó a bábut. Csakhogy ez nem mindig jön össze. Ahhoz, hogy egyenlő erőviszonyok esetén is el tudjuk venni a másik egyensúlyát, elsődlegesen azt kell megérteni, hogy a fizikai kontaktus pillanatában egységet alkotunk az ellenféllel. Ha ennek bármely eleme billen, oda az egyensúly. Erre a felismerésre számos technika épül. Nemegyszer azzal őrizzük meg az egyensúlyunkat, hogy elvesszük a másik félét, vagy épp ellenkezőleg – látszólag feladjuk a saját egyensúlyunkat, hogy földre vigyük az ellenfelet. Ilyenkor az a kérdés, hogy mi magunk is kibillenünk-e, vagy a technika végrehajtása során mindvégig kontrollálni tudjuk a helyzetet.

 

maflás6.jpg

 

 

Az ellenfél egyensúlyát nem csak akkor lehet elvenni, amikor ütjük, rúgjuk, megragadjuk a másikat. Nem csak akkor, ha beleállunk a támadásba, hogy visszapattanjon rólunk, vagy amikor söprő mozdulattal elvezetjük, esetleg más mozgáspályára állítva tovább visszük az energiáját vagy lepörgünk róla, hanem akkor is, amikor elvesszük a célpontot, vagy egy hirtelen indulással érintkezés nélkül borítjuk meg a velünk szemben állót. Ezek a technikák már a fizikai kontaktus hiányára vagy illúziójára építenek, amivel új dimenziót nyitnak a bunyóban. Ilyenkor a másik mozgáskoordinációját (a hagyományos felfogás szerint: szellemét) támadjuk, ami túlmutat a test-test elleni küzdelmen. Az ilyen tapasztalatok megkönnyítik, hogy tágabb jelentéstartományba helyezzük a harcművészetben felismert alapelveket.

A szellem és a test egyensúlya összefügg. Az egyensúly nem csak azon múlik, hogy ki milyen biztosan áll a lábán. Amíg az ember mozgása rendezett, egészen lehetetlennek tűnő helyzetekben is egyensúlyban lehet. Az egyensúly elsődlegesen harmónia és testtudatosság kérdése. Többek közt ennek a felismerésnek köszönhetően fonódott össze a klasszikus harcművészetek szellemisége a különböző misztikus iskolák tanításaival.

 

maflás9.jpg

 

 

Az egyensúly fogalmának kiterjesztése alapvető szerepet játszik a klasszikus és a hagyományos harcművészetek pedagógiai rendszerében. A harcművészetekben a technikák túlmutatnak önmagukon, és az egyensúly megőrzése illetve elvétele az alapelvek demonstrációjának egyik legkedveltebb eszközévé vált. Az érintés nélküli egyensúlyelvétel módot ad arra, hogy bemutassuk, hogyan tágíthatjuk saját határainkat fizikai valónkon túlra, vagy akár azt, hogy – legalább is az ellenfél szemszögéből nézve – belenyúljunk az időbe, amikor meg nem történtté tesszük egy általa biztosra vett esemény bekövetkeztét. Ilyenkor kézzelfoghatónak tűnő illúziókat teremtünk, ami a klasszikus iskolák értelmezésében a szellem győzelme az anyag felett. Ezzel lehet játszadozni, amíg jóindulatú és kellőképp megilletődött ellenfelek állnak az emberrel szemben, de ha valaki nem elég körültekintően választ partnert az ilyen mutatványokhoz, egy idő után elég keményen bezavar a valóság.

 

maflas.JPG

 

 

Ahhoz, hogy valakit ne lehessen kimozdítani az egyensúlyából, minden mozdulatának a saját határain belül kell maradnia, ami megint csak az önismeret kérdésköréhez vezet. Minél jobban uraljuk a határainkon belül lévő teret, minél tökéletesebben kitöltjük azt, annál inkább egyensúlyban leszünk, a dinamika, a lazaság és a rugalmasság pedig új dimenziókat nyit az egyensúly értelmezésében. Minél sikeresebben terjesztjük ki az egyensúly fogalmát a gyakorlatban, annál hatékonyabbá válnak a technikák.

A fizikai, mentális és koordinációs egyensúly a hagyományos harcművészetekben egyszerre eszköz és cél, azonban a belső egyensúly gyakran illúziókra épül. A mozgásművészettel vegyes filozófiai irányzatok esetében a belső egyensúly nagyon sérülékeny, amikor a valósággal ütközik, de olyankor, amikor egy működő rendszer mögé építenek alternatív világmagyarázatot, nem befolyásolja a hatékonyságot. Ettől függetlenül annak, aki a valóság megismerésére törekszik, le kell ásnia az évszázados illúziók mögé. Rengeteget fog veszíteni, de cserébe rengeteget kap.

 

maflas_1.JPG

 

 

A kiegészítő anyagot a Maflás Facebook oldalán találjátok.

(Folyt. köv.)  

11 komment

Címkék: feltételezés harmónia határok megismerése és tágítása időzítés jelen jövő misztikus iskolák teljesség testtudatosság valóság

A bejegyzés trackback címe:

https://napimaflas.blog.hu/api/trackback/id/tr836098245

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hefe 2014.04.30. 09:35:54

Szep dolgokat irtal, csak kar hogy nem tudod pontosan mirol. A judoban annyira egyszeru a dolog: eltolod, erre feled mozdul. Magad fele huzod, igyekszik elhuzni magat. Reflexesen.
Ennyire egyszeru ez. Miutan a fizikai alapokkal sem vagy tisztaban, ezert a tobbit nem folytatom, pedig ott kezd erdekes lenni.

Napi Maflás · http://napimaflas.blog.hu/ 2014.04.30. 10:40:54

@Hefe: Amit írsz, az sok esetben igaz, azonban a tapasztalataim szerint a 20-30 kilóval nehezebb, sokkal erősebb, jól képzett ellenfelet nem olyan egyszerű bemozgatni: lökdöshetem, cibálhatom, csak mosolyog és áll, mint a szikla. Mármint, ha jóindulatú. De a minden birkózásban, így judóban is a kontratechnikáknak pont az a lényege, hogy nem állsz ellen reflexből, hanem belemész a másik technikájába, csak menet közben más pályára állítod az energiáját. Jelzem, mindez benne van a szövegben is.
Nyugodtan szedd szét a szöveget, írd meg melyik mondataival nem értesz egyet. :)

ErrOr 2014.04.30. 14:39:22

@Napi Maflás: Ha áll, akkor miért akarod mozgatni? Jobb futni. Versenysportban meg ritka a 20-30 kg különbség.
A Judoban a kontratechnikák 90%-a arról szól, hogy megtöröd a mozgását.

Napi Maflás · http://napimaflas.blog.hu/ 2014.04.30. 15:01:47

@ErrOr: Ne keverd a versenyt és a versenysportot. A dojóban/teremben is simán összeakadhatsz nálad jóval nagyobb emberrel, amikor váltott ellenfeles küzdelem van.
Bőséggel lehet példát hozni a másik mozgásának megtörésére/megakasztására, és arra is, hogy az ellenfél által indított technika lendületét kihasználva kontrázod a szándékát. Akár itt 05:07-nél. www.youtube.com/watch?v=VcsDFfMHUns

ErrOr 2014.04.30. 15:20:35

@Napi Maflás: ez nem kontratechnika, még csak a megfogásnál tartott, kontratechnika a testdobás kontra ura nage. Vagy Osoto gari-O guruma, hiza guruma- hiza guruma, talán a de ashi barai - de ashi barai olyan, amit mondtál.
A teremben meg persze összeakadhatsz sokkal nagyobb emberrel, de akkor ott emberhiány van. Jelenleg a mi termünkben +-15 kg-on belül találok 6-8 embert, nem fogok kisebbel küzdeni, mert nincs értelme. És nem BHSE vagy UTE a klub.

Napi Maflás · http://napimaflas.blog.hu/ 2014.04.30. 15:57:49

@ErrOr: Oké, értem mi a baj, más fogalomrendszert használunk. Ezen nem veszünk össze. Nálunk a kontratechnika az, amikor a másik elindít valamit, azután ő toccsan a végén. Pl. ütést vagy rúgást is lehet kontrázni. A judóban meg biztosan úgy van ahogy mondod.
Amikor kisebb emberrel küzdesz, az természetesen nem a te fejlődésedet szolgálja. :)

ErrOr 2014.04.30. 16:04:55

@Napi Maflás: a fogalomrendszerünk azonos, de a videón amit adtál, azon csak egy fogásfelvétel látszik a gi-t viselő sráctól, a feka, meg egyből fog és dob egy csípődobást. megnéztem párszor, ezt inkább megelőzésnek hívják, a japó ráfogott a srácra, az meg mielőtt baj lenne, beugrott egy csípőre, ami landolt.
Ugyanaz a kontradobás jópár verzióban:
www.youtube.com/watch?v=C02lKP24XhE

Napi Maflás · http://napimaflas.blog.hu/ 2014.04.30. 16:26:04

@ErrOr: Manhoef dobott, csak éppen a végén nem jött ki jól ebből a helyzetből. Itt még a ringkötél miatt megússza, a következő földrekerülést már nem. Mivel ez a bunyó K.O.-ra és nem pontozásra megy, baromira mindegy, hogy milyen szépen dobja meg a másikat, ha a végén az ő arcát ütik szilánkosra, vagy az ő a könyökét tépik szét. (Tudom, idejében lekopogta.)
Ezért mondom, hogy én nem egy versenysport elbírálásának fogalomrendszerét használom - aminek egy olimpiai versenysport esetében egyébként nagyon fontos szerepe van.
Köszi az anyagot, nagyon szép.

ErrOr 2014.04.30. 16:31:36

@Napi Maflás: értem én, de a judot és a birkózást hoztad fel, hogy nem állunk ellen benne, 90%ban biztos, hogy ellenállunk, ez a lényege. A maradék 10% meg jellemzően nincs benne a Gokyo rendszerben.

Napi Maflás · http://napimaflas.blog.hu/ 2014.04.30. 18:47:49

@ErrOr: Hefe hozta fel a judót, illetve azt, hogy reflexből ellenállunk. Erre mondtam, hogy még ott is van van amikor nem - és mi meg itt futottunk rá arra, hogy mást értünk kontratechnika alatt.
De ha megnézed a posztot, ugyanazt írom, amit most te, igaz, nem a judóra kihegyezve.

mindEGY 2014.09.03. 21:00:13

Szerintem nagyon hasznos dolgokat írsz. És lehet érezni, hogy nem vagy kezdő a témában.
süti beállítások módosítása