MAGAMRÓL

Szabados Tamás vagyok, 4. danos ninjutsu oktató. 2008-ban alapítottam és azóta vezetem a MAFC Ninjutsu szakosztályát. Amikor testnevelést kezdtem tanítani a BME-n, szembesültem azzal, hogy a testnevelés órák semmilyen módon sem illeszkednek az egyetem tananyagába. Ezért úgy állítottam össze az óráim anyagát, hogy segítsék a mérnökképzést, és összhangban legyenek a modern európai iskolarendszer anyagával, oktatási-, nevelési céljaival és módszereivel. Szabadidő szakosztály vagyunk, nem versenyzünk. Ezen az oldalon a harcművészettel, harcművészet oktatással kapcsolatos tapasztalataimról, gondolataimról olvashattok. A honlapunk: http://modernninjutsu.eu/

Friss topikok

A TÖMEG

2014.09.02. 07:00 Napi Maflás

A pusztakezes harcban talán a kisebb tömegből fakadó hátrányt a legnehezebb kiegyenlíteni. Nem véletlen, hogy a különböző küzdősportokban, ahol igyekeznek kiküszöbölni minden zavaró tényezőt, hogy csak a két ember felkészültsége, rátermettsége számítson, nagyon komolyan veszik a súlycsoportokat. Mindegy, hogy ütésekkel-rúgásokkal igyekeznek egymást lebontani, vagy inkább a fogásokra épül a küzdelem, a tömeget olyan adottságnak tekintik, ami legtöbbször önmagában is eldöntheti az összecsapásokat. Bunyós számára nemigen létezik kívánatosabb trófea, mint az, ha egy nálánál jóval nagyobb, képzett ellenfelet sikerül legyőznie.

 

 

A tömeg nem csak az ütőerő miatt számít – bár tudjuk, hogy a legjobb védekezés az ellenfél folyamatos támadása –, hanem az állóképességben is meghatározó szerepet játszik. Egy kisebb ellenfél ütései-rúgásai valósággal lepattannak a nagyobb emberekről, a földharcban pedig még a gyorsaság és a lábmunka sem segít kiegyenlíteni a méretkülönbségből fakadó hátrányokat. A közelharcban a tömeg az egyik leghatékonyabb eszköz, de ahhoz, hogy maradéktalanul kihasználhassuk, az kell, hogy egész testből, robbanékonyan mozogjunk.

A kisebb emberek jobban rá vannak kényszerítve, hogy maximálisan kiaknázzák a tömegüket. A nagyobb súlyúak hajlamosabbak maszatolni, hiszen úgy is működik, amit csinálnak, azonban amikor a száz kiló feletti klasszisok dolgoznak tökéletes technikával, az nagyon brutális tud lenni. Ilyenkor látszik igazán, mennyit számít az ember mérete.

 

su1.jpg

 

A harcművészet egyik jellemző vonása, hogy legtöbbször tömegből oldjuk meg a helyzeteket. Amikor testmechanikát használunk, arra törekszünk, hogy optimálisan tegyük bele a testsúlyunkat az egyes mozdulatokba. A köríves ütéseknél ez még a kezdők számára is sokszor kézenfekvő, hiszen a horog vagy a felütés pályája gyakorlatilag maga után húzza a testet. Ilyenkor inkább csak a könyék helyzetére kell ügyelni, illetve arra, hogy az egész test egyszerre mozduljon. Az egyeneseknél már nehezebb megértetni a technikát, itt tovább tart, amíg az emberek ráéreznek a lábmunkára, az alátámasztásra és összehangolják a csípőforgatással.

A rúgások esetében pont fordítva van. A kezdők itt az egyenes vonalú mozgásoknál értik meg gyorsabban, hogyan tegyék az egész testüket a mozdulatokba. A köríves rúgásokat viszont sokáig csak izomból nyomják, és elég nehezen áll rá testük a megfelelő pályára. Ám amennyiben az ember megfelelően építi egymásra a technikákat, és fokozatosan bővíti az alapelvek körét, miközben az új fogások tanítása közben is visszatér a korábbiakra, elég jó ütemben lehet haladni. Ha sikerül megértetni, mennyire fontos, hogy egyben maradjon a test az egyes technikák során, a tanulók viszonylag gyorsan rá fognak érezni, miként kell használni a tömegüket, miközben ütnek, rúgnak, blokkolnak, vagy megkísérlik elvenni az ellenfél egyensúlyát.

 

su3.jpg

 

Amikor azt tanítjuk, hogyan kell beletenni a testet az egyes technikákba, az elején egy helyben állva dolgozunk. A következő fázisban megmutatjuk, hogy lépéssel is ki lehet váltani a csípőmunkát – ez az elvezetésekre ugyanúgy igaz, mint amikor a támadás során belerobbanunk a célpontba. A harmadik szakasz a mozdulatok szűkítésének folyamata: ennek során rövidítjük le és rejtjük el annyira, mit csinálunk, hogy az átlagos személő nem képes követni, mi történik mint például a belső testsúlyáthelyezés esetében. A folyamatos testsúlyáthelyezés a harcművészet alapvető eleme, azonban a belső testsúlyáthelyezésnél annyira észrevétlen a mozdulat, hogy kívülről gyakorlatilag nem lehet érzékelni azt. Persze ahhoz, hogy valaki eljusson ide, magas szintű testtudatosság és lazaság szükséges, ami alatt nem azt értem, le tud-e menni spárgába az illető, hanem azt, hogy képes-e úgy ellazítani a testét, hogy csak azok az izmok dolgozzanak, amit éppen használ. Az, hogy ez mély anatómiai, élettani és mechanikai ismeretekkel párosul-e, vagy csupán különböző meditációs gyakorlatok eredménye, a végeredmény szempontjából teljesen mindegy.

Azoknál a technikáknál, amelyekhez úgymond „nem kell erő”, a tömeget használjuk. Ez az egyensúly elvételeknél és az ízületi feszítéseknél tanítható meg legkönnyebben. Ahogy az ember öregszik, egyre kevesebb erőt használ, és egyre többet hagyatkozik a tömegre. Csak annyi izommunkát tesz az egyes technikákba, amennyi a test bemozgatásához, illetve a megfelelő rögzítéshez szükséges. Ahhoz, hogy ezek a fogások éles helyzetben is megbízhatóan működjenek, több apró trükk együttes alkalmazására van szükség, amit hosszú évek során szed fel az ember, de nincs olyan elem a harcművészetben, ami ne a testmechanikára épülne – akár tudatában vagyunk ennek, akár nem.

 

 

A tömeg felhasználásának egyik leglátványosabb területe, amikor az ellenfél tömegét felhasználva győzünk. A klasszikus megoldások közé tartozik, amikor a rohamozó ellenfelet ráléptetjük egy jól elhelyezett ütésre vagy rúgásra, de legalább ennyire szép, amikor a támadó lendületét felhasználva dobunk, és zakózik a másik a padlón, ami tatamin nem igazán gond, azonban járdaszegélyen, vagy törmelékkel teleszórt, esetleg egyenetlen, köves talajon már nem olyan jó buli földet érni. Persze, ez viszonylag ritkán jön össze, és éles küzdelemben amúgy sincsenek bombabiztos megoldások, de arra nem árt figyelni, hogy a testméretből fakadó túlzott magabiztosság adott esetben veszélyes lehet.

A kiegészítő anyagot a Maflás Facebook oldalán találjátok.

(Folyt. köv.) 

Szólj hozzá!

Címkék: testtudatosság belső testsúlyáthelyezés csípőmunka lábmunka lazaság súlycsoportok

A bejegyzés trackback címe:

https://napimaflas.blog.hu/api/trackback/id/tr856655259

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása