MAGAMRÓL

Szabados Tamás vagyok, 4. danos ninjutsu oktató. 2008-ban alapítottam és azóta vezetem a MAFC Ninjutsu szakosztályát. Amikor testnevelést kezdtem tanítani a BME-n, szembesültem azzal, hogy a testnevelés órák semmilyen módon sem illeszkednek az egyetem tananyagába. Ezért úgy állítottam össze az óráim anyagát, hogy segítsék a mérnökképzést, és összhangban legyenek a modern európai iskolarendszer anyagával, oktatási-, nevelési céljaival és módszereivel. Szabadidő szakosztály vagyunk, nem versenyzünk. Ezen az oldalon a harcművészettel, harcművészet oktatással kapcsolatos tapasztalataimról, gondolataimról olvashattok. A honlapunk: http://modernninjutsu.eu/

Friss topikok

WING TSUN A 21. SZÁZADBAN

2017.01.01. 12:51 Napi Maflás

Fenyvesi Kornél, Wing Tsun mester számomra a tavalyi év meglepetésembere. Nincs elszállva magától, de nem is álszerény, reálisan képes elhelyezni magát és az irányzatát a harcművészeti életben. Nem isteníti a tisztelettől félájultan a távol-keleti mestereket, nem akar valamiféle titkos, misztikus tudás letéteményese lenni, hanem rendkívül gyakorlatiasan közelíti meg a pusztakezes és fegyveres küzdelmet. Ugyanakkor mélyen ismeri saját stílusát, és képes annak elemrendszerét a 21. századi helyzetekre alkalmazni.

 

 

Napi Maflás: – Hogyan kezdtél Wing Tsunnal foglalkozni, illetve miért ezt a stílust választottad?

Fenyvesi Kornél: – 1990-ben, Kaposváron elmentem a HWTO bemutatójára, amit Dai Si-Hing Szabó Ferenc tartott. Nagyon logikus és praktikus rendszernek tűnt, úgy éreztem, hogy mindig is ezt kerestem és azonnal beleszerettem. 1997-ben lettem instruktor és azóta tanítok.

 

 

NM: – Amennyire én tudom, a Wing Tsun már eleve modernizált rendszer. Miért váltottatok a Real Wing Tsunra? Vitt a lendület, vagy más okai voltak?

Fenyvesi Kornél: – A legtöbb stílusban megfigyelhető egyfajta evolúció és ez igaz a Wing Tsunra is. Természetesnek tartom, hogy minden mester kicsit másképp tanítja a megtanultakat. Kiegészíti a saját trükkjeivel és azokat a dolgokat erőlteti a saját tanításában, ami neki nagyon mennek, vagy amit elképzelései, vagy éppen korlátai alapján megfelelőnek vél. A Wing Tsun családfában is végig követhető, hogy minden mester alakított valamit a rendszeren. Amikor beiratkoztam, ott az első órákon elmondták, hogy ez egy folyamatosan változó rendszer, ami mindig alkalmazkodik a kor kihívásaihoz. Ez így jól hangzik, viszont egyáltalán nem igaz. Yip Man nagymester óta minden mester, aki megpróbált hozzányúlni a rendszerhez, rebellisnek lett kikiáltva, mondván, hogy nem a „tradicionális” Wing Tsunt képviselik. Ez erőteljes ellentmondás és csak üzleti érdekeket takar. Persze az egyes szervezetekből kilépett, vagy ilyen-olyan oknál fogva eltávolított mesterek nem adták fel a gyakorlást és megalakították saját iskoláikat, egyesületeiket. A megkülönböztethetőség miatt, integráltak elemeket, átalakítottak bizonyos mozgásokat, de szinte kivétel nélkül megfigyelhető, hogy nagy reformokat nem mertek bevezetni, hiszen akkor már nem nézne ki Wing Tsunnak amit csinálnak és kevésbé lenne értékesíthető.

 

 

A Wing Tsun (a nagy Wing Tsun családot értem alatta) oktatási rendszere egyáltalán nem modern. A Wing Tsun oktatási rendszere egyáltalán nem modern, inkább a technikák átadására fókuszál, míg a készségfejlesztésre szinte egyáltalán nem.  Egy olyan sportágban, vagy harcművészeti ágban, ahol a megmérettetés mindennapos, törekednek rá, hogy az edzések és a felkészülés a legmodernebb legyen. Azonban a legtöbb Wing Tsun szervezet iskoláiban még a nyomai sem lelhetők fel ennek. A világ minden tájáról láthatóak mesterek különböző közösségi médiákon és a hozzájuk kapcsolódó kommentekben jól megfigyelhető, hogy szinte mindenki a stílus által előírt pózok tökéletességéről és végrehajtásának helyességéről beszél. Viszont olyan, mintha ez a társadalom testmechanikáról, időzítésről, időkeretekről, ritmusokról, taktikáról stb. egyáltalán nem is hallott volna. Megszámlálhatatlan alkalmazást láttam már olyan támadások ellen, amik a valósággal köszönő viszonyban sincsenek, viszont nem láttam még olyat, hogy egy Wing Tsun mester intelligens módon és kreatívan folytatna edzőharcot Wing Tsun technikákkal és taktikával. Mi nem váltottunk egyik Wing Tsunról a másikra. Mi szeretjük a stílusunkat és továbbra is Wing Tsunozni fogunk, még akkor is, ha ez kívülről elsőre nem így tűnik. Az egyesületünk vezetője, Si-Fu Kun István nagyon nyitottan és elemző módon kezeli más rendszerek eredményeit és helyezi el őket a Wing Tsun oktatási tematikájába. Ez nem technikai, hanem módszertani integrációt jelent. Célunk az, hogy újra valós minőséget adjunk diákjainknak, nem csak egy nevet és pár fokozatot, egy méltán híressé vált stílus oktatásával.

 

 

NM: – A harcművészetekben megfigyelhető, hogy egyre több hagyományos stílus nyit az ökölvívás felé, és ti is rengeteg ökölvívó technikát használtok. Miért indultatok ebbe az irányba?

Fenyvesi Kornél: – A látszat csal. Egyáltalán nem az ökölvívó technikák használatát látod. A Wing Tsun mai képét leginkább az alakítja ki, hogy a legtöbb mester nem tanulta végig a rendszert, ez leginkább a stílus fegyveres részére igaz. Vagy ha formailag el is sajátítottak valamit, mögötte semmilyen funkció nincs. Viszont az is biztos, hogy jellegéből adódóan a fegyveres rész láb- és testmunkája sokkal fejlettebb, mint a pusztakezes részé. Ezzel az is együtt jár, hogy más ütéstechnikák is kézenfekvőnek tűnnek számunkra, hiszen bizonyos esetekben a fegyverrel is hasonlóan támadunk. Igazából annyi történik, hogy lerakom a fegyvert a kezemből.

 

 

NM: – Milyen szerepet kapnak a hagyományos Wing Tsun technikák az edzéseiteken?

Fenyvesi Kornél: – Természetesen nem csak névleg tanítunk Wing Tsunt. Amint a diákok ügyessége eléri a megfelelő szintet, erre az ügyességre felépítjük a stílus összes elemét.

NM: – Viszonylag nagy hangsúlyt fektetsz a késharcra. Ismerve a hazai jogszabályi környezetet és joggyakorlatot, egy utcai helyzetben mennyire tartod lényegesnek az eszközhasználatot?

Fenyvesi Kornél: – Szorosan ide tartozik, hogy az egyesületünk nagyon jó viszonyt ápol Oláh Istvánnal (Kőszeg) és megtisztelő, hogy magántanítványa is lehetek. Ez a kapcsolat nagyban hozzájárult, hogy átértékeljem az eszközös harcról és az utcai szituációkról alkotott elképzelésemet. A statisztikák alapján is látszik, hogy az utcai támadások döntő többsége eszközzel zajlik. Aki eszközzel, vagy az ellen tanul küzdeni, annak a pusztakezes mozgása is élesebb lesz. Sokszor, leginkább nők esetében csak az eszközhasználat (nem feltétlenül kés) teremti meg a győzelem esélyét. Szerintem pont a mai világban nem szabad az eszközös harc mellett elmenni és elengedhetetlennek tartom a tanulását. Amennyire ez lehetséges, megpróbálom a tanítást a még jogilag elfogadható mederben tartani.

 

 

 A kiegészítő anyagokat szokás szerint a Maflás Facebook oldalán találjátok.

4 komment

Címkék: interjú realitás 21. század késharc wing tsun Fenyvesi Kornél magyar mester

A bejegyzés trackback címe:

https://napimaflas.blog.hu/api/trackback/id/tr312087415

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ArWa 2017.02.18. 12:48:41

"egyre több hagyományos stílus nyit az ökölvívás felé"

vagy egyszerűen csak a kesztyűviselős versenyzés miatt alakult át a kéztechnika. puszta kézzel senki (vagy nagyon kevesen) sem áll neki fejre ütni-vágni szinte "vaktában", hogy aztán valamelyik ütés majd csak talál.
félig-egészen-tisztán-lecsúszik-nem csúszik, majdnem mindegy, kesztyűben egy kicsivel többet elbír a kéz.
és ehhez a fajta harchoz kétségtelenül az ökölvívás kéztechnikája a legjobb. akármilyen is az induló stílus, nagyjából ide fog kilyukadni a kéztechnika. meg lehet nézni a régi pusztakezes mma meccseket. nem nagyon voltak ilyen "1 másodperc alatt ütök fejre hat horgot" típusú akciók.

Napi Maflás · http://napimaflas.blog.hu/ 2017.02.18. 15:29:41

@ArWa: Én inkább arra vezetném vissza, hogy a nyugati ökölvívás a legjobban kidolgozott és leghatékonyabb zárt öklös rendszer. Kesztyű nélkül is működik: napimaflas.blog.hu/2011/07/31/amikor_a_csont_csonton_csattan
De az ázsiai csupaszöklös mérkőzéseken is érezhető a nyugati ökölvívás hatása: napimaflas.blog.hu/2011/03/11/mianmar_lethwei

SunyiSanyi 2017.02.18. 17:26:49

@Napi Maflás: ezt nem is vonom kétségbe.
azért érdekes lenne szétválasztani hogy mi az ami a nyugati boksz hatására alakult át, és mi az ami pusztán azért lett olyan, mert úgy a leghatékonyabb ahogy a nyugati bokszban is csinálják. mondjuk én nyilván nem tudom ezt megítélni.

Darky_ · http://powerteam.blog.hu/ 2017.04.20. 12:04:59

@SunyiSanyi: Nyilván mindkettő igaz. Az viszont tény, hogy bármely stílus ahol van megmérettetés, ott a kéztechnika ökölvívó szerű mozgássá alakul át. Ahol nem boxkesztyűt használnak, (pl az MMA-ban, a Kudo-ban, egyes önvédelmi rendszerekben avgy éppen bármilyen szabadharcban) ott is ökölvívó szerűek az ütések/kézmozdulatok, egyszerűen csak a taktika más, nincsenek vagy ritkák pl. a szurkálások.
süti beállítások módosítása