MAGAMRÓL

Szabados Tamás vagyok, 4. danos ninjutsu oktató. 2008-ban alapítottam és azóta vezetem a MAFC Ninjutsu szakosztályát. Amikor testnevelést kezdtem tanítani a BME-n, szembesültem azzal, hogy a testnevelés órák semmilyen módon sem illeszkednek az egyetem tananyagába. Ezért úgy állítottam össze az óráim anyagát, hogy segítsék a mérnökképzést, és összhangban legyenek a modern európai iskolarendszer anyagával, oktatási-, nevelési céljaival és módszereivel. Szabadidő szakosztály vagyunk, nem versenyzünk. Ezen az oldalon a harcművészettel, harcművészet oktatással kapcsolatos tapasztalataimról, gondolataimról olvashattok. A honlapunk: http://modernninjutsu.eu/

Friss topikok

  • Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: Rengeteg lethwei filmet nézek manapság a neten, ez a blog hívta fel rá a figyelmemet. Kőkemény. (2017.08.17. 14:08) A SUFNIROMANTIKA
  • Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: De nem is értem. A hülyeség netovábbja egy biztonsági őrre rátámadni és levinni földre. Tuti hogy... (2017.07.31. 08:32) SOK LÚD
  • J.R. Ewing: @Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: Túl is értékeltelek, látom. (2017.07.26. 14:53) KŐKEMÉNY BUNYÓ
  • Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: Amikor ez a film készült, Mifune már 70 felett volt. Ez hozzátartozik a képhez. Egy csomó esetben ... (2017.07.14. 09:50) A LÁGY MŰVÉSZET
  • Napi Maflás: @Dr.Démonmac1: Bocs, de azt maguktól is tudják, hogyan kell csapatba verődve megfélemlíteni és bán... (2017.05.07. 21:15) AZ ASSZONY VERVE JÓ?

A SUFNIROMANTIKA

2017.08.16. 11:11 Napi Maflás

Tótisz András, a magyarországi SKI (Shotokan Karate International) megalapítója mondta egyszer: „a sikeres edzői munka 90%-ban azon múlik, hogy mennyire tudod fanatizálni a tanítványaidat.” Nem tudom, hogy a fenti tétel matematikailag mennyire pontos, de az biztos, hogy a megfelelő motiváció kulcskérdés a bunyóban.

 

 

Az ütős bunyó jellemzően nem a gazdagok sportja. Akkor se, ha egyes műfajokban a sztárok komoly pénzeket szakítanak. A jó versenyzők ugyanis nem a semmiből jönnek. Ehhez kell egy olyan – minél szélesebb közeg – amelyben a konfliktusokat gyakran nyers erővel rendezik, és emiatt a férfikép meghatározó eleme, hogy az ember ki tudjon állni magáért, ha kell. Erre nem csak azért van szükség, hogy nagy legyen a merítés, hanem a szakértő közönség is ebből a közegből jön. Ők azok, akiket nem lehet megetetni szórakoztatóipar által ügyesen felépített figurákkal, gagyi meccsekkel, mert tudják, hogy a bunyó nem arról szól, hogy ki milyen látványosan védekezik, és hány pontot gyűjt a menetek során.

 

giphy_1.gif

 

A szórakoztatóipar igyekszik a saját eszközeivel formálni a küzdősportokat. A nézettség maximalizálásának érdekében minden fogást bevetnek – és működik is a dolog. Csakhogy a bunyó nem hőseposz. Az egyéni teljesítmény mítoszának összeomlását pontosan rögzíti a Tűzszekerek című film. Azt ma már mindenki tudja, hogy a jó bunyósok nem a fán teremnek. De azért túlzás, hogy elemzőkkel, orvosokkal, kommunikációs szakemberekkel feltuningolt csapat dolgozik azon, hogy egy-egy mérkőzésen ki hogyan „oldja meg” az ellenfelet.

 

giphy.gif

 

A legfurább, hogy, amikor a szórakoztatóipar mítoszt gyárt, sokkal pontosabban érzi a küzdősport lényegét, mint amikor reális termékként akarja eladni a bunyót. Az első Rocky filmek pontosan megfogalmazzák, miről szól a boksz, honnan jönnek ezek a srácok. De mindig van egy olyan szegmense a világnak, hol ilyenek a körülmények. Muhammad Ali nemzedéke nem a luxuslakóparkokban nőtt fel, ahogy a muay thai aranykorának, az 1980-as, ’90-es évek nagy sztárjai sem.

 lethwei-boxing-camp-07.jpg

 

A lethwei (burmai boksz) ma azért van feljövőben, mert ezek a srácok tényleg így élnek és edzenek, ahogy az a belinkelt videó mutatja. Számukra kitörési lehetőség a bunyó. Ők az életmódjukból fakadóan kemények. Folyamatos küzdelemben választódnak ki a legjobbak. Itt nem óvják a versenyzőket, aki nem bírja, kihullik. Száz jelentkező van a helyére, és mindegyik győzni akar.

 

lethwei.jpg

 

Magyarországon ma adottak a feltételek ahhoz, hogy nemzetközi mércével is jónak számító, színvonalas mérkőzéseket láthassunk. Ehhez azonban el kell felejteni a sportdiplomáciai manővereket, a bajnoképítést, a pitiáner belharcokat, illetve azt a hozzáállást, hogy a legtöbben csak kivenni akarnak a bunyóból, anélkül, hogy komolyan beleraktak volna. Nem bajnokokra, médiaközvetítésre, és állami támogatásra van szükség, hanem kőkemény, őszinte meccsekre. A nagy sztárok, mint Gatti, Rambaa, Manhoef, Tun Tun Min, nem nyerték meg minden meccsüket. De nem is vonultak vissza egy-egy verség után, és a közönség tudta, hogy akár győznek, akár veszítenek, addig mennek előre, amíg ki nem dől a másik vagy ki nem dőlnek.

 

an-american-has-become-a-major-lethwei-star-in-myanmar-1441220106.jpeg

 

A kiegészítő anyagokért kattintsatok a Maflás Facebook oldalára.

1 komment

Címkék: sportdiplomácia küzdősport ökölvívás csupaszöklös bunyó lethwei versenyzőnevelés szórakoztatóipar burmai box

KEMÉNY CSÁVÓK BAZI NAGY SÚLYZÓKKAL

2017.08.07. 07:44 Napi Maflás

A múltkor föltettem egy indiai urat két szöges óriásbuzogánnyal a Maflás FB oldalára, és többen kértétek, hogy mélyedjünk el egy kicsit a témában. Az aszimmetrikus súlyzók több távol-keleti harcművészet eszköztárában megtalálhatók – ezek formájában, méretében, illetve a gyakorlatok kivitelezésében vannak közös pontok és vannak eltérések. Általánosságban elmondható, hogy az aszimmetrikus súlyzót azokban a rendszerekben használják, ahol a fogásoknak, földreviteleknek komoly szerepe van.

 

 

Az extrém terhelés nem tesz jót az embernek, de ízületek különösen sérülékenyek, már csak azért is, mert az izmok sokkal gyorsabban fejlődnek, mint ahogy az ízület erősödik. Aki rendesen odateszi magát, az előbb-utóbb belefut a problémába. Sose felejtem el az a súlyemelő bácsit a BME-n, aki minden reggel ezzel a versikével kezdett neki az aznapi gyúrásnak: „Ízületek, ízületek, melyik sajog közületek?”

 

27629839771_0a9db22bc3_b.jpg

 (Forrás: https://hiveminer.com/Tags/2016%2Cakhara)

 

Persze mint az már többször is megírtam, megfelelő erőnlét nélkül nincs hatékony harcművészet. Hacsak nem sikerül valamely spirituális fortély segítségével a technikáinkba csempészni a világmindenség energiáját, vagy nem rendelkezünk az erőnket meghétszerező varázsgyűrűvel, nincs mese: erősíteni kell. A kulcsszó nyilvánvalóan a fokozatosság, mert mégiscsak jobb hosszú évek kitartó munkájával szétnyúzni az ízületeket, mint egy pillanat alatt gallyra tenni.

 

xhy_10.jpg

(Forrás: http://www.ycgf.org/ShuaiJiao/History/Performance.html)

 

A történelem során kitaláltak jó pár ízületgyilkos edzésmódszert, de az aszimmetrikus súlyzó mindenképpen az élbolyba sorolható. Ennek ellenére töretlen a népszerűsége – igaz, azt már korábban megírtam, hogy a harcművészet és az egészségmegőrző torna két külön kategória.

Tegyük hozzá, azért az aszimmetrikus súlyzónak megvannak a maga előnyei. Kiválóan erősíti a mellkast, a vállakat, az alkart, a csuklót és a fogást – nem véletlen, hogy a kardvívók is felvették a maguk eszköztárába. Maga az eszköz valószínűleg perzsa találmány, onnan került át Indiába, majd a különböző küzdőstílusok terjedésével Kínába, és tovább először Okinavára, majd Japánba.

 

chi_ishi.jpg

 (Forrás: http://senseiopalenik.weebly.com/sensei-os-blog/category/hojo%20undo)

 

A formája, súlya, mérete sokféle lehet, van félkezes (00:04, 01:59) és kétkezes változat (00:37, 01:22), forgathatnak egyszerre kettőt (01:13, 01:40), vagy birkózhat az ember eggyel (02:06). Az aszimmetrikus súlyzó nem játék, és nem a legmegfelelőbb eszköz arra, hogy bizonyítani akarjon az ember (00:40). Bár bizonyos gyakorlatok minden rendszerben megtalálhatók, minden küzdőstílus a saját felfogásához idomította az aszimmetrikus súlyzó használatát: az indiai rendszerekben folyékonyan robosztusak (00:24), a kínai alkalmazásban tetten érhető a könnyed elegancia (01:06), a karatés változat végtelenül szertartásos 01:38(). Okinaván és Japánban csi isinek hívják az eszközt, erről korábban már írtam egy posztot, amelyben Morio Higaonna mutatja be a goju ryuban kifejlesztett gyakorlatokat.

 

06.jpg

(Forrás: http://antikvariat-japan.ru/component/virtuemart/view/category/virtuemart_category_id/204.html)

 

A kiegészítő anyagot a Maflás Facebook oldalán találjátok.

Szólj hozzá!

Címkék: goju ryu shuai jiao edzésmódszerek Japán Kína India Okinava kusthi csi isi

SOK LÚD

2017.07.28. 07:57 Napi Maflás

 

Nemrég volt egy kisebb vitám az utcai bunyóról, a több ellenfél elleni küzdelemről – főleg, ha összeszokott csapatról van szó –, illetve arról mennyire jó ötlet a földharc egy éles helyzetben.  Nézzük.

 

 

 

 

Nem akarom agyonelemezni ezt az anyagot, önmagáért beszél. Természetesen mindenki akkora cápának hiszi magát, amekkorának akarja, és tény, hogy a kigyúrt izomzat és a versenyrutin sose hátrány egy éles küzdelemben, csak vannak helyzetek, amikor el lehet felejteni mindazt, amit a fair playről gondosan megtanult az ember.

Eleve kínos, amikor a jóval kisebb és véznább ellenfél nem fossa végig a gatyáját daliás termetünk láttán (ő persze tudja, hogy mindjárt jönnek a többiek.) Sajnos az a helyzet, hogy ha három-négy nyiszledék belecsimpaszkodik az ember egy-egy végtagjába, ott véget ér a játék. Főleg, ha villámgyorsan előkerül valamilyen eszköz, amit a gazdája megfelelő módon tud használni. Az, aki erre nincs felkészülve, elég hamar megadja magát.

A megalázó csomagolás a végén, amikor a delikvens úgy fest, akár a kötözött sonka, már csak hab a tortán. Ő tudja, megérte-e belemenni ebbe a buliba. 

A kiegészítő anyagot a Maflás Facebook oldalán találjátok.

2 komment

Címkék: földharc több támadó utcai bunyó eszközös küzdelem

KŐKEMÉNY BUNYÓ

2017.07.25. 07:00 Napi Maflás

A burmai boksz (myanmar lethwei), kialakulása ugyanúgy a legendák ködébe vész, mint a legtöbb távol-keleti harcművészeté. Az, hogy a térségben melyik törzs vagy állam harcmodora fejlődött ki előbb, és termékenyítette meg a környező küzdőrendszereket, leginkább Mi volt előbb: a tyúk vagy a tojás? jellegű probléma. De az biztos, hogy a távolt-keleti stílusok ugyanúgy hatottak egymásra, ahogy az európai vívóiskolák.

 

 

Ha közelebbről megnézzük, nemigen találunk különbséget a lethwei és a muay boran, a laoszi boksz vagy a kambodzsai pradal serey között. Nem tudom, hogy ez eleve így volt-e, vagy a 20. század hozta-e magával. Mindenesetre a globalizáció a harcművészeteket is elérte. Míg régen a különböző stílusok markánsan elkülönültek egymástól, ma a különböző küzdőrendszerek összeolvadását láthatjuk. Az egyes iskolák közti különbségek egyre inkább abból fakadnak, hogy ki milyen versenyrendszerben indul. Más lesz a küzdelem, ha giben vívják vagy rövid nadrágban, ha van fejre ütés, és ha nincs, ha zárt kesztyűt használnak, ha engedélyezett a földharc, ha tiltják a könyék- és a rögzített térd technikákat, és ott a súlycsoportok és a menetidő és menetszám kérdése is. Bár manapság nagy divat átruccanni a különböző sportágak szabályrendszerébe, általánosságban az az elv érvényesül, hogy mindenki a saját szabályrendszerében eredményes.

 

lethwei4.jpeg

 

A burmai boksz nem harcművészeti stílus, hanem szabályrendszer. Leginkább a muay boranra hasonlít: a profi ringben már kesztyű nélkül küzdenek, az ütések és rúgások mellett engedélyezettek a könyék- és rögzített térd technikák, a dobások, és – ez az, ami a lethweit megkülönbözteti a legtöbb versenysporttól – a fejelések is.

A burmai boksz olyan küzdősport, ami felkészíti gyakorlóit, hogy csupaszöklös állóharcot vívjanak. Ez egészen más világ, mint a kesztyűs küzdelem. Nagyon sok múlik az állóképességen, jóval szaggatottabb a bunyó, és rendesen feledzett kéz kell hozzá, ami bírja, ha a csont a csonton csattan. A kéztechnikák és a blokkok leginkább a csupaszöklös ír bunyóra emlékeztetnek, a fogások, dobások, könyék- és térdtechnikák a muay thai világát idézik.

A mai anyagba vágtam pár kockát az edzésekből is. Ez is más, mint a csili-vili edzőtermek világa. A burmai boksz a muay thai aranykorát idézi. A lethwei legnagyobb csillagai – mint Tun Tun Min, Tway Ma Shaung vagy Too Too – ilyen környezetből jöttek, és ma is ilyen körülmények közt edzenek. Ők azok, akik ma bárkivel kiállnak, és akikkel a küzdősportok mai legkeményebb arcai szívesen mérik össze az erejüket, mert a legyőzésük legalább annyira kívánatos trófea, mint a legismertebb muay thai sztároké.

 

lethwei2.jpg

 

A kiegészítő anyagot a Maflás Facebook oldalán találjátok.

7 komment

Címkék: burmai box csupaszöklös bunyó lethwei

MAGYARÁZOM A BIZONYÍTVÁNYOM

2017.07.13. 06:48 Napi Maflás

Tavaly befejeztem a Modern harcművészet az iskolai oktatásban című könyvem publikálását itt a blogon, azóta kötetben is megjelent. Több jó kritikát kaptam rá, amiket köszönök, de persze nem mindenkinek tetszett. Szakmai vita egyetlen poszt alatt bontakozott ki, ez nem meglepő módon Az egyensúly című fejezet volt, ahol többen úgy gondolták, hogy elrugaszkodtam a valóságtól.

 

 

Természetesen nem kell mindenben egyetértenünk. Többen jelezték azt is, hogy a szöveg nagyon tömény, sokszor meg kell állni, és végiggondolni az egyes mondatokat. Valóban nem könnyítettem meg az olvasó dolgát, amire több magyarázatom is van. Az első, hogy szeretek tömören fogalmazni. A másik a hagyomány: a klasszikus harcművészeti munkák megdolgoztatják az ember agyát – a szövegben átadott tudásért ugyanúgy meg kell dolgozni, ahogy a dojóban is. A harmadik, hogy egy vékony kötetet talán többen elolvasnak.  

Ennek persze megvannak a hátulütői. Az olvasó, mint Az egyensúly alatti kommentekben is látható, könnyebben átsiklik egyes – sokszor lényeges – mondatokon. A könyvet persze szakmabelieknek írtam, a triviális kérdéseken nem sokat rugóztam. Amikor a szövegben pl. az áll, hogy „Ha őszinték akarunk lenni, a működő megoldások zömében nem annyira a lágyság, mint inkább az erő dominál”, azzal mindazt letudom, amit a kezdőknek hosszasan szoktunk magyarázni ezzel kapcsolatban.  

 

balance.jpg

 

Akik követik a blogot, tudják, hogyan elemzem az egyes videó anyagokat. A fenti videóban igyekeztem összeszedni Az egyensúly fejezet leginkább vitatott részeit, illetve ez ennek kapcsán felmerülő kérdéseket, és ezekhez vágtam némi szemléltetőanyagot.

Végezetül egy kis kiegészítés a videóhoz, ha úgy tetszik, a jegyzet jegyzete. Az anyagot az érintés nélküli egyensúly elvétellel zárom, Mifune Kyuzo

 

ezgif_com-video-to-gif_2.gif

 

és Saenchai

 

ezgif_com-video-to-gif_1.gif

 

egy-egy technikájával illusztrálva azt. Mindketten egy villámgyors támadás után léptetik rá a másikat a technikára, amikor az ellenfél fejben szétesett, és ők uralják a teret. Tény, hogy ezek a megoldások élesben is eladhatók, de érdemesebb akkor kísérletezni velük, amikor már biztosan mi irányítjuk a küzdelmet.

A kiegészítő anyagot a Maflás Facebook oldalán találjátok.

(Foly. köv.)

Szólj hozzá!

AZ ASSZONY VERVE JÓ?

2017.05.06. 10:15 Napi Maflás

Tegnap egy nyilvános eseményen Szabó László, az újbudai önkormányzat kabinetvezető-helyettese – több kollégájával együtt – verbálisan és fizikailag bántalmazott egy nála jóval kisebb újságírónőt: lökdöste, kicsavarta a kezéből a telefonját, lerángatta a lépcsőn.

 

szabo.jpeg

(Forrás: https://444.hu/2017/05/05/lerangattak-a-lepcson-a-444-tudositojat-es-elvettek-a-telefonjat-a-fidesz-konzultacios-foruman)

Az újságíró, Halász Júlia feljelentést tett, úgyhogy az ügy jogi úton rendeződik (vagy nem.) De ez csak az egyik fele. Kezd elharapózni az a gyakorlat, hogy a nyilvánosság elől elzárkózó döntéshozók kivezettetik, kitiltják a nekik nem tetsző sajtómunkásokat, hogy csattannak a festékbombák, és egyesek az FB-n tervezgetik polgártársaink kezének-lábának eltörését, nyomorékká verését, stb.

halasz.png

(Forrás: https://444.hu/2017/05/05/lerangattak-a-lepcson-a-444-tudositojat-es-elvettek-a-telefonjat-a-fidesz-konzultacios-foruman)

Ami nem jó. Egyre feszültebb a helyzet, dübörög a háborús retorika, ami lassan beszivárog a mindennapjainkba. A feszültségoldásnak persze számos társadalmilag elfogadott módja van, és ezek egyike a harcművészet. Harcművészet oktató vagyok, és azért tanítok harcművészetet, mert rendkívül hatékony pedagógiai eszköznek tartom, ami segít, hogy megtaláljuk önmagunkat, egyensúlyba kerüljünk, megtanuljunk másokkal együttműködni, segíti a problémamegoldást, konfliktuskezelést, és abban is hogy ne jelentsen gondot az agresszió. A harcművészetben alapvető, hogy megadjuk egymásnak a tiszteletet.

Meghívtam az edzéseimre Szabó Lászlót. Nem azért, hogy „megneveljem” (nem hiszem, hogy az erőszak bármire megoldást jelent), hanem azért, hogy segítsek neki abban, hogy nyugodtabb és kiegyensúlyozottabb legyen. Ezentúl minden közszereplőt meg fogok hívni Hont Andrástól Bayer Zsoltig, akinél elgurult a gyógyszer, hogy csatlakozzon az edzéseinkhez, és javaslom, tegyetek ti is így. Talán néhányan megfogadják, és talán valamivel békésebbek lesznek a hétköznapjaink.

Ha érdekel, hogyan működik pedagógiai rendszerként a harcművészet, olvasd el a könyvemet, a kiegészítő anyagot pedig a Maflás Facebook oldalán találjátok.

2 komment

MILITARIZMUS AZ ISKOLÁBAN?

2017.03.27. 14:07 Napi Maflás

Heves indulatokat kavar, hogy a kormány be akarja emelni a kerettantervbe a küzdősportokat és a lövészetet. A pedagógusok és a szülők egy része tiltakozik, mondván, hogy mindez az ifjúság agymosását szolgálja majd, és erőszakra és agresszióra nevel. A program támogatói a sporttal kapcsolatos szlogenekkel érvelnek. 


modern_japan_gimnasztika.jpg

 (https://ukiyo-e.org/source/harashobo?start=1800)

 

Tavaly jelent meg a Modern harcművészet az iskolai oktatásban című könyvem, amiben megírtam, hogyan lehet és érdemes beilleszteni a harcművészeteket a 21. századi nyugati oktatásba.

Amikor a BME-re kerültem óraadó tanárnak, ahol testnevelés keretében tanítottam harcművészetet, az első év után megkérdeztem magamtól, hogy vajon jobb mérnökök lesznek-e ezek a srácok attól, hogy letolunk heti három edzést. Miután erre nemmel kellett felelnem, a továbbiakban úgy raktam össze az edzéseket, hogy olyan készségeket és képességeket fejlesszenek, amelyekre egy mérnöknek szüksége lehet – illetőleg, amelyek segítik a diákokat a tanulásban.

 

kendo3.jpg

 (http://www.igakendoclub.com/2016/05/kids-kendo-summer-fun/)

 

Nem kellett feltalálnom a spanyolviaszt, ugyanis a hagyományos harcművészeteket pont ebből a célból alkották meg 150 évvel ezelőtt – ugyanúgy, ahogy a 19. századi nyugati sportok többségét. Csak annyi dolgom volt, hogy összhangba hozzam a testnevelés óráimat a 21. századi nyugati iskolarendszer oktatási-, nevelés céljaival, tananyagával és módszertanával – ami persze az egész rendszerre rányomja a bélyegét.

Az általam összeállított rendszerben hangsúlyos szerepet kap például a feladat fogalmának tisztázása, az analitikus gondolkozás, az együttműködés, az agresszió kezelése, a problémakezelés, az esélyegyenlőség, a stratégiai gondolkozás, a csoportépítés, miközben a távol-keleti szemléletmód olyan hagyományos értékeit is magában foglalja, mint az önismeret, az állóképesség, a harmónia, a határok megismerése és tágítása vagy a tökéletesség.

 

26491a.jpg

 (http://girlfromupnorth.blogspot.hu/2010_05_01_archive.html)

 

A rendszer legnagyobb előnye, hogy nem stílusfüggő, hanem 15 szegmensre bontja a harcművészeteket: az egyensúly, az alátámasztás, a tömeg, a távolság, a szögek és irányok, az időzítés, a kontroll, a szándék, stb – és ezek alkotják a féléves tárgy óráinak tematikáját.

Azok akik a kerettanterv tervezett bővítését támadják, nem veszik észre, hogy ezzel egy új elem jelent meg a kormány oktatáspolitikájában: az önkéntesség, ami eleve kizárja, hogy egyfajta militarista jellegű agymosássá torzuljon a testnevelés oktatás. Bármilyen paradoxonnak is tűnik, a jelenlegi tervezettel a demokratikus oktatásügy felé tett egy lépést a kormányzat.

A kiegészítő anyagot a Maflás Facebook oldalán találjátok.

10 komment

Címkék: testnevelés önvédelem küzdősport iskolai oktatás kerettanterv lövészet