MAGAMRÓL

Szabados Tamás vagyok, 4. danos ninjutsu oktató. 2008-ban alapítottam és azóta vezetem a MAFC Ninjutsu szakosztályát. Amikor testnevelést kezdtem tanítani a BME-n, szembesültem azzal, hogy a testnevelés órák semmilyen módon sem illeszkednek az egyetem tananyagába. Ezért úgy állítottam össze az óráim anyagát, hogy segítsék a mérnökképzést, és összhangban legyenek a modern európai iskolarendszer anyagával, oktatási-, nevelési céljaival és módszereivel. Szabadidő szakosztály vagyunk, nem versenyzünk. Ezen az oldalon a harcművészettel, harcművészet oktatással kapcsolatos tapasztalataimról, gondolataimról olvashattok. A honlapunk: http://modernninjutsu.eu/

Friss topikok

  • Napi Maflás: @Dr.Démonmac1: Bocs, de azt maguktól is tudják, hogyan kell csapatba verődve megfélemlíteni és bán... (2017.05.07. 21:15) AZ ASSZONY VERVE JÓ?
  • acidrain: @Audianer: azt a háborút hackerek és drónok vívják majd, nem puskával szaladgáló emberek. Mit gond... (2017.04.23. 12:50) MILITARIZMUS AZ ISKOLÁBAN?
  • Darky_: @SunyiSanyi: Nyilván mindkettő igaz. Az viszont tény, hogy bármely stílus ahol van megmérettetés, ... (2017.04.20. 12:04) WING TSUN A 21. SZÁZADBAN
  • cog3981: @karandash: "Akinek a szóbeli felelések stresszt okoznak (mármint az egészséges drukkon felül), a... (2017.01.20. 13:09) A VERSENY SZEREPE AZ ISKOLAI OKTATÁSBAN
  • László 88: @Napi Maflás: Megnéztem az általam linketl videót, úgy gondoltam, hogy az aikido nem is olyan ross... (2017.01.19. 14:33) AIKIDO TECHNIKÁK AZ MMA-BAN?

5+1 TÉVHIT A NINDZSÁKKAL KAPCSOLATBAN

2016.10.06. 12:50 Napi Maflás

A nindzsucut az egyik legsokoldalúbb, leghatékonyabb, legveszélyesebb harcművészetnek tartják, de ezek a vélemények elsődlegesen a popkultúrában látható nindzsaképen alapulnak. Ma el se tudnánk képzelni nindzsák nélkül a középkori Japánt, azonban a nindzsák tevékenységének semmi nyoma a korabeli krónikákban. A nindzsákat mind a mai napig elfedik a legendák.

 

ninja_assassin15_1.jpg

 

1. A nindzsák maszkban, fekete álcaruhában támadtak

A középkori Japánban nem voltak fekete ruhába öltözött, maszkos nindzsa kommandók. Ráadásul a fekete szín szinte világít a sötétben – ellentétben a mosott kékesszürkével, ami tényleg láthatatlanná tesz. A nindzsák védjegyévé vált fekete álcaruha és maszk valójában a bunraku bábmesterek öltözéke – és a színpadon nagyon látványos effekteket lehet csinálni vele. A fekete álcaruha diadalútja is jelzi, hogy a hagyományosnak tekintett nindzsaiskolák valójában a tömegkultúrában gyökereznek.

A mai nindzsák két okból hordanak fekete git:

a) rosszul értelmezett hagyományőrzésből,

b) praktikus okokból: ha sokat edzenek a természetben, a fekete ugyanis kevésbé látványosan koszolódik, mint a fehér gi.

 

bunraku.jpg

(Nem nindzsa támadás, hanem bunraku előadás)

 

2. A hagyományos nindzsaiskolák több évszázados múltra tekintenek vissza

Mint már mondtam, a középkori dokumentumokban semmilyen nyoma sincs a nindzsáknak. A nindzsákról szóló első feljegyzések a 17. században, a belháborúk után, a Tokugava sógunátus idején születtek. Kétségkívül tény, hogy a japán krónikákban itt-ott szó esik a sinobikról, azt azonban nem lehet tudni, hogy mit takar ez a szó, illetve milyen jelentésváltozásokon ment keresztül. A sinobi jelenthetett zsoldost, martalócot, a zsákmány reményében a fősereg köré verődött parasztkatonát, stb, akire adott esetben olyan feladatot lehetett bízni, amire a páncélba öltözött lovas szamurájok kevésbé voltak alkalmasak. De semmi nyoma annak, hogy a középkorban bármiféle szervezett nindzsaképzés lett volna, ahogy ezt a mai nindzsa szakírók sugallják.

A nindzsa figurája nagy valószínűséggel a 17. századi tömegkultúrában született, és innen került át a „tényirodalomba” – ahogy vámpírok, jetik, ufók, stb. esetében is történt.

 

ninjakepzes1.gif

(Hagyományos nindzsaképzés, ahogy a 20. századi nindzsák elképzelték.)

 

3. A nindzsák sokoldalúan képzett elitkatonák voltak

Bármilyen meglepő, az első nindzsakönyvekben nem esik szó a nindzsák harci technikáiról. A nindzsucu ugyanis a láthatatlanná válás (álcázás, lopakodás, rejtőzködés) és hírszerzés művészete. Az első „nindzsa-láz”leginkább az első világháborús kémhisztériához hasonlítható, és a nindzsákkal foglalkozó könyvek azokat a módszereket ismertették, amelyekkel a nindzsa észrevétlenül a kiszemelt célpont közelébe lopózhatott. Egy olyan, a népesség ellenőrzésére épülő szigorú diktatúrában, mint amilyen a Tokugava sógunátus volt, nem is meglepő, hogy a nagyközönség vevő volt a témára.

Más kérdés, hogy a harcművészeti hagyományokat ápoló mesterek később kipróbálták a korai nindzsa könyvekben leírt eszközöket és módszereket is – és ezekből a kísérletekből nőttek ki az első nindzsaiskolák. Az is árulkodó, hogy a 20. században híressé vált „utolsó nindzsák”, mindig a nagyapjuktól, esetleg nagybátyjuktól örökölték a tudományukat, amit az rajtuk kívül másnak nem adott át. A ma ismert nindzsa rendszerek valószínűleg a 20. században születtek, a klasszikus harcművészetek és a 17. századi nindzsa irodalom kereszteződéséből.

 

ninja-clambing.jpg

(Az első nindzsakönyvek csak a korabeli hírszerző technikákról szóltak)

 

4. A nindzsák mágikus képességekkel rendelkeznek

A nindzsák varázslatos képességeiről számos történet kering, de ezek legtöbbje Indiában, Tibetben, Kínában is ismert, klasszikus buddhista anekdota. A nindzsucuban tanított ujjcsikungot, a kudzsi-kirit, szintén sok misztikus irányzat tanítja. Én még egyetlen mágikus képességekkel rendelkező nindzsát se láttam, viszont rengeteg olyan színpadi trükköt tanultam, amivel le lehet nyűgözni a gyanútlan embereket.

 

kuji-kiri01.png

(A leghíresebb misztikus nindzsa gyakorlat, a kudzsi-kiri)

 

5. A női nindzsák a csábítás és a gyilkos technikák mesterei voltak

A női nindzsák, a kunoicsik a nindzsaromantika legnépszerűbb figurái közé tartoznak. Egyaránt értenek az emberek manipulálásához, a szerelmi technikákhoz, a mérgekhez, bájitalokhoz és a halálos harcművészeti fogásokhoz. Kicsit árnyalja a képet, hogy a kunoicsik 1946 után jelennek meg először a japán kultúrában: a világháborúban ugyanis számos, addig csak a férfiak által végzett munkát végeztek nők, és az újjáépítéshez szükség volt egy új, a hagyományos szerepkörtől eltérő nőideálra. 

 kard_no.jpg

 

+1. A legnagyobb nindzsamesterek híres szamurájok voltak

Ez megint a 20. századi nindzsaiskolák találmánya, amelyek kétségbeesetten keresték nemlétező történelmi és harcművészeti hagyományaikat. Így váltak nindzsává a „szokatlan” fegyvereket (pl. láncos sarló, dobócsillag) használó harcművészeti rendszerek. Ezt a törekvést az is erősítette, hogy a nindzsa hagyományosan a főgonosz szerepét tölti be a japán kultúrában. Azzal, hogy híres történelmi személyiségeket tettek meg egyes nindzsaiskolák alapítójának, a nindzsucu társadalmi presztizsét próbálták javítani.

 

samurai_1.jpg

(Semmilyen bizonyíték sincs rá, hogy szamurájok nindzsák lettek volna)

 

Hogy mi valójában a nindzsucu? Olyan filozófia, életszemlélet, ami a 20. századra a legendákból harcművészetté vált. Nindzsának lenni ma egyfajta gondolkozásmód, amit a különböző nindzsatechnikákat gyakorolva sajátíthat el az ember.

Amennyiben szeretnétek többet olvasni a nindzsucuról, kattintsatok ide.

36 komment

Címkék: ninja nindzsa ninjutsu Japán nindzsucu

TESTTUDATOSSÁG FEJLESZTÉS

2016.09.19. 07:06 Napi Maflás

Fris Ferenc 4. danos Kyokushinkai mester sok éves full contactos tapasztalattal a háta mögött dolgozta ki saját testtudatosság fejlesztő rendszerét, a Talentum Programot, ami harcművészeknek, fitness oktatóknak és gyerekedzőknek egyaránt hasznos lehet.

 

 

Napi Maflás: – Azt hittem, hogy a hagyományos harcművészetek belső erős technikáit fogod ötvözni a Kyokushinkai racionális szemléletével. Ehhez képest meglepő volt, hogy egy közel két órás – leginkább ezoterikusnak mondható – bevezetőt követően főleg egyensúlypárnás gyakorlatokat mutattál. Honnan jött az ötlet, hogy így rakd össze a gyakorlatsorokat?

Fris Ferenc: – Mivel négy egymásra épülő képzésben tervezem a programsorozatunkat elindítani, ez az alap, amire minden épül. Testhasználatot tanulunk, és erre ülnek a sportági technikák. Minden mesterem elsőként a gravitációs tengely használatát hangsúlyozta, Én magam is innen indulok. Az elméleti bevezető ennek hátterét volt hivatott megadni, tágabb perspektívába helyezve a mozgás és harcművészetek szerepét. Ezen felül minden egyensúly gyakorlat javítja a belső figyelmet, és a térben helyes pozíció kialakítását. 

NM: – Míg a harcművészetek többsége a talajérzettel kezdi, és alulról fölfelé építkezik, a te rendszered először a fejet hozza egyensúlyba – ami egyébként a gyerekedzéseknél alapvető, hiszen az ő fejük sokkal nagyobb arányaiban, és ha a fej megbillen, oda az egyensúly. Miért így építetted fel a felnőtt edzéseidet?

Fris Ferenc: – Azért, mert a felnőttek mozgás-terápiájában is a gyermekkorban kialakult és később megszilárdult szokások megváltoztatásával kezdünk. Ahogy a csecsemő először a fejét kezdi el mozgatni, majd fokozatosan idegzi be a testének többi részét, ugyanezen a folyamaton megyünk végig a hatékony szinkron létrehozásához, újra formázásához. Példaként a japán építészet egyediségét a sinbasira technológiát tudom még említeni.  Ennek technológiáját edzéseinken könnyen el lehet sajátítani, természetes és könnyed tartáshoz, jó energiaszinthez. A mai gyerekek sokat ülnek az iskolában, alig mozognak a szabadtéren, és legtöbbször hanyag tartásban különféle képernyőket bámulnak. Hogyan fogjuk edzőként terhelésnek alávetni őket? Először újra egyensúlyba kell hoznunk őket, a legalapvetőbb erő, a gravitáció helyes használatával.

 

 

NM: – Alapvetően egy ezoterikus rendszert tanítasz, de sokszor hivatkozol a tudományos megközelítésre is, a gyakorlataidat pedig bármelyik fitness edző megirigyelhetné – rég láttam sok danos mestereket ilyen önfeledten gyakorolni. Milyen alapokból építkezik a rendszered?

Fris Ferenc:Érdekes kérdés, hogy mi minősül ezoterikusnak manapság. A szó eredeti értelmében ez a beavatottak tudását jelentette - valami titkosat - és az exoterikus pedig a külső, tömegeknek szóló tanításokat jellemzi. Ki döntötte, dönti ezt el? Az, aki látja az összefüggéseket a háttérben, érti az emberi működés alapjait. Tanulmányaim során szembesültem azzal, hogy hosszú időkön át valóban csak szűk körnek adtak át a harcművészeti körökben lényegi információkat a testhasználatról és a szinkron létrehozásáról - különböző okokból kifolyólag. Sajnos folyamatosan derül ki, hogy ez ugyanúgy igaz a hétköznapi életünk szinte minden területére. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy időben találkoztam egy olyan mester-vonallal, akik mindegyike sok-sok évet töltött utazással és összehasonlító tanulmányokkal számos tudományos területen a harcművészetek gyakorlása mellett. Olyan mélységű, minőségi információkat adnak át – sokaknak meglepően önzetlenül - amiért az előző generációk évtizedeket áldoztak az életükből. Ezek az alapok a Talentum Program alapjai is. Az, hogy ennyire önfeledten gyakorolnak, a belső felismeréseknek köszönhető, egy-egy jó minta használatát lefuttatva.

NM: – Az előadásodban sokat hivatkoztál a mai világ veszélyeire – említetted a 4S-t (screen, sex, sugar, sport) –, illetve többször szóba hoztad a háttérhatalmakat, a rejtett manipulációt és láttuk, hogy kizárólag kerámiagolyókkal energetizált vizet iszol, hogy ezzel is védd magad. Szerinted valóban ennyire veszélyes világban élünk?

Fris Ferenc:Gondolj bele, csak pár példa: az utóbbi évtizedekben közel megháromszorozódott az orvosok száma, de egyben a nyilvántartott betegek száma is. Rengeteg az allergia, és a rettegett betegség mindenki környezetében. Az időjárás megbolondult, nincsenek hagyományos értelemben vett évszakok már. Az információ mennyisége soha nem ismert méreteket öltött - sorolhatnám még a példákat korunk furcsaságaira. A kérdés, ki tudja kezelni ezt a sok változót megfelelően? Ráadásul a média többsége a félelemkeltésre alapszik, de aki már tudja, mire figyeljen, átlátja az összefüggéseket, jobban kézben tudja tartani az elhasználódását, tovább élhet. Úgy tanultam, hogy az önvédelem első lépése, egy olyan test megalkotása, ami nem könnyen betegszik meg. Ehhez megfelelő információkra van szükség a működésről, lényegi információkra. Igyekszem a programunkon keresztül megosztani azt, amit megismertem és megtapasztaltam, pl. a Kamuna japán természetgyógyászati iskola képzésein.

 

kamuna.jpg

(Shigeru Uemura és Fris Ferenc - forrás: http://fightermagazin.hu/legendas-mester-oktatott-budapesten/)

 

NM: – Miért érezted úgy, hogy nyitnod kell az ezoterikus rendszerek felé? Magyarán: mi hiányzott neked a Kyokushinkaiból? Hozzáteszem, annak alapján, amit eddig láttam, hogy az eredmény téged igazol. 

Fris Ferenc:Ezekben a napokban lesz 30 éve, hogy lementem először karate edzésre, 16 évesen. Hosszú évek kemény edzései és megfelelő eredményei után találkoztam olyan mesterekkel, akik számomra akkor még érthetetlenül könnyed erővel kezelték a testüket és a segítők/ellenfelek mozgását. Ilyen volt többek között Yukio Nishida shihan, és Shigeru Uemura sensei. Kutatásaim beigazolták, hogy bizony a Kyokushinkai karate képzésben is benne volt eredetileg a belső-erős vonal, a Taikiken rendszeren keresztül. Ez sajnos a stílusunk popularitásának növekedésével kikopott, és marginális lett. Nyolc éve már, hogy a Kyokushin karate egyik legsikeresebb magyar képviselőjétől shihan Bencze Antaltól – akit mesteremnek mondhatok –, segítséget kaptam és válaszokat a fenti dilemmámra, és fokozatosan tanított meg az összefüggésekre, alapelvekre. Rajta keresztül kapcsolatba kerültem Szilágyi István harcművész mesterrel is, akivel mai napig szorosan együtt dolgozom. Ezeken a képzéseken kaptam meg, ami hiányzott: mitől is hatékony az emberi test, miképp érhető el a fizikális, mentális és érzelmi síkok szinkronja, az életösztönök és az érzékenység magas szintje. Ettől csak több lett a karatém, kiteljesedett a stílusjegyekben való megjelenés öröme, sőt az egész életvitelemet gyökeresen átalakította. Örülök, ha kívülről is így látszik már. Az amit saját tapasztalatként megéltem ezalatt, és közben megváltozott viszonyok is arra ösztönöztek  hogy elindítsam saját programomat, amit szívesen adok át nem csak a full-contact kedvelőinek.

 

 

Ha szeretnél többet megtudni a Talentum Programról, itt találhatsz további információkat.

Szólj hozzá!

Címkék: ezoterika egyensúly edzésmódszer kyokushinkai belső erős rendszerek magyar mester Fris Ferenc talntum program taikiken

LEGENDÁS NINJAFEGYVEREK: A SHURIKEN

2016.09.16. 11:40 Napi Maflás

A shurikennel kapcsolatban két dolgot kell tisztázni. Az egyik, hogy nem ninjafegyver, hiszen a szamurájok eszköztárában is megtalálható, sőt már a középkori Európában is használtak dobócsillagot. A másik, hogy hajítófegyverként legfeljebb az ellenfél megzavarására alkalmas, de a shuriken találat nem fogja megállítani a lendületben lévő támadót. 

 

 

A shuriken ennek ellenére elválaszthatatlanul összeforrt a ninjákkal, ami – mint a legtöbb dolog a ninjákkal kapcsolatban – természetesen a popkultúrának köszönhető. A változatos formájú shurikeneket halálos biztonsággal célba juttató álarcos ninja a ninjutsu védjegyévé vált – olyannyira, hogy volt vizsgám, ahol ötvenszer kellett eltalálnunk a 10x10-es célt, és aki csak egyszer is elhibázta, csomagolhatott. Kétségtelen tény, hogy a shuriken dobásnak számos módozatát dolgozták ki az évszázadok során, mi is rengeteget gyakoroltuk felülről-, alulról-, átellenesen-, oldalról-, fordulásból-, gurulásból-, vagy akár egyszerre több shurikent hajítva, sőt még csapatban összehangolva is dolgoztunk vele. Ennek ellenére túl sok értelme nem volt, azon túl, hogy több napos edzőtáborban remekül el lehetett vele ütni az időt.

 

ninja_assassin15.jpg

Ahogy a ninja megjelenik a filmiparban

 

Ezzel szemben a shuriken marokfegyverként sokoldalúan használható. Persze ebben az esetben a legtöbb agyondizájnolt verzió alapból kiesik, viszont az egyszerűbb modellek, mint a bo shuriken vagy a hagyományos négy ágú dobócsillag ideális rejtett eszközök. A bo shuriken gyakorlatilag marokbot, és célszerű úgy használni. Ez a leghatékonyabb önvédelmi eszközök egyike, ráadásul akkor is szinte mindig kéznél van, ha induláskor nem csatoljuk fel gondosan az alkarunkra vagy a bokánk fölé nett bőrtokban elrendezett, gravírozott bo shuriken készletünket: ha baj van, egy toll, kanál, rövidke vonalzó, kulcscsomó, mobil, dezodor, fésű, villáskulcs, elemlámpa vagy bármilyen más, hétköznapi tárgy is megteszi.

 

sl68694.jpg

Fantázia shurikenek - ezek csak dísznek jók

 

A klasszikus négy ágú dobócsillag esetében még szélesebb a technikai repertoár lehetősége. Egyfelől boxernek tekinthetjük, hiszen remekül lehet vele blokkolni, odaverni, mert az öklünkből kiálló hegyes végek jelentősen növelik az ütések erejét. Másfelől négy kétélű pengét tartunk a kezünkben, ami azt jelenti, hogy szinte bármelyik szögből és irányból indíthatunk technikát, és végtelenül folyékonyan kapcsolhatjuk egybe a blokkokat és támadásokat.

Amikor shurikent használunk, pár dologra érdemes odafigyelni, különben a bunyó nem egészen úgy alakul majd, mint a ninja filmekben. A shuriken pengéje nagyon rövid, ezért nem fogja átvágni a bicepszet, mellizmot, combizmokat – ami azt jelenti, hogy egy sor olyan technika kiesik, ami késsel esetleg eladható. Testre szúrni egyáltalán nem érdemes vele, mert ha kicsit testesebb a támadó, alapból elakad benne. Amennyiben ruha van a másikon, fölösleges kart vágni, mert nagy valószínűséggel elfordul a penge – persze, ha rövid ujjú pólóban van, akkor más a helyzet. Shurikennel kizárólag a lágy, könnyen sebezhető részeket támadjuk, torkot, szemet, herét, idegpontokat. lágyékot, gyomorszájat, bicepszet, csuklót, kézhátat, stb. Ha komolyabb vágást szeretnénk ejteni, bele kell döfni a célpontba és ezután indítani a vágást.

 

1380805_632411333470124_1917188553_n.jpg

A 20. századi nijutsu iskolák rendkívül gondosan kidolgozták a shuriken dobás módozatait

 

Önmagában attól, hogy shuriken van nála, senki se lesz legyőzhetetlen, attól meg mindenkit óvnék, hogy éles helyzetben a shurikenjét előkapva valami látványos kamae-ba helyezkedve várja, hogy mi történik. Mint minden ninja fegyvert, a shurikent is rejtve tartjuk, hiszen a meglepetés a ninjutsu alapja. A shuriken kényszermegoldás, hiszen egy súlyosabb kés, vascső vagy kalapács sokkal komolyabb önvédelmi eszköz.

Leginkább azért szeretem a shurikent, mert kinyitja az ember agyát: kizökkenti a tanulót abból, hogy egymástól elkülönítve kezelje az egyes technikákat. Amikor shurikennel dolgozunk nagyon gyorsan rájövünk, hogy csaknem minden technikából eljuthatnak akármelyik technikába legyen az blokk, fogásbontás, ütés, rögzítés, feszítés vagy földrevitel. Kevés olyan eszköz van, ami ilyen hatékonyan fejlesztené a sokoldalúságot, improvizációs készséget, játékosságot.

 

mmew0sg.jpg

Legyezővel, illetve kardmarkolattal shurikeneket hárító szamuráj - a shuriken hajítófegyverként nem sokat ér

 

A shuriken – mint a ninja fegyverek többsége – valójában arra készít fel, hogy veszély esetén bármilyen eszközt használni tudjon az ember. Akit érdekel a shuriken jutsu itt találhat további információkat.

A kiegészítő anyagokat szokás szerint a Maflás Facebook oldalán találjátok.

Szólj hozzá!

Címkék: ninja boxer shuriken 21. század ninjutsu

AMIRE AZ MMA-t KITALÁLTÁK

2016.08.27. 16:59 Napi Maflás

Mármint azon túl, hogy nagyot szakítsanak. Bár a kevert harcművészet szeret önálló stílusként tekinteni önmagára, az MMA valójában versenyszabály, ami – mint minden sportág – természetszerűleg meghatározza a ketrecbe lépők harcmodorát. De az aranykorban az tette népszerűvé a ketrecet, hogy a legkülönfélébb irányzatok képviselői mérték össze a tudásukat, és mindenki a saját harcművészetének fogásaival próbált fölülkerekedni a másikon.

 

 

Ma már csak elvétve akad olyan harcos, aki fölvállalja a saját irányzatát. A Machida család viszont pont ezt teszi, ráadásul a ketrecben aratott győzelmeik a sokak által elavultnak tekintett japán karate harcértékét bizonyítják.

 

yoshizo_machida_father_of_lyoto_machida_at_age_18.jpg

(Yoshizo Machida, a Machida fiúk apja, 18 évesen)

 

A Machida családban valamit jól csinálnak: nem tudom, magukat veszik-e komolyan, vagy a karatét, de az eredmények őket igazolják. A tegnapi meccsen Lyoto Machida testvére, Chinzo mérte össze tudását Mario Navarróval, aki balszerencséjére minden hibát elkövetett, amit egy jól képzett shotokanossal szemben megtehet az ember.

Chinzo pontosan úgy küzdött, ahogy azt a shotokan elképzeli: folyamatosan tartotta a távolságot, nem ment bele belharcba, egy-egy jól elhelyezett ütéssel, rúgással megakasztotta a másik akcióit, kitért a lerohanások elől, és közben várta a lehetőséget, amikor egy tiszta találattal eldöntheti az összecsapást.

 

m3.gif

 

Ellenfele láthatóan nem tudott mit kezdeni ezzel a taktikával. Terelni próbálta Machidát, de a ketrec túl tágas ahhoz, hogy ezen a módon sarokba lehessen szorítani egy folyamatosan ki-be ugráló, elmozgásokban járatos ellenfelet - ráadásul nagyon sokszor bedőlt az ijesztéseknek, és mire összeszedte magát, hogy odacsapjon egyet, Chinzo már ott se volt.

 

m2.gif

 

Machida végig laza és nyugodt maradt, és amikor egy feltartó rúgással megakasztotta Navarrót, aki ettől annyira megzavarodott, hogy kinyílt, azonnal odacsapott egyet. Érdemes megfigyelni a shotokanos rúgástechnikát, ahol a visszajövő láb eleve blokkolja a másik támadását, illetve azt, hogy Machida végig megőrzi az egyensúlyát: igaz, hogy az első lába még a levegőben van, de rendesen tapad a talajhoz és az alátámasztás elég jó ahhoz, hogy megpadlózza a másikat.

 

m.gif

 

A befejezés nem elég rutinos, Navarro össze is szedi magát, és talpra áll. A mérkőzés képe viszont nem változik: Machida elmozog, néha odaszúr, és amikor eljön a pillanat, egy hatalmas felütéssel újra földre küldi ellenfelét, a bíró pedig itt már megszakítja a küzdelmet.

 

mm.gif

 

A kiegészítő anyagot a Maflás Facebook oldalán találjátok.

4 komment

Címkék: időzítés KO MMA kitérések Machida shotokan tiszta találat

A BIZTONSÁG

2016.08.23. 05:51 Napi Maflás

Minden harcművészet pedagógiai rendszer, ami azt jelenti, hogy alapvetően nevelési célok elérésére törekszik. Ez akkor is igaz, ha a hatékonyságra való törekvés a harcművészetek meghatározó eleme. A küzdősportokkal vagy a közelharccal szemben a harcművészetben a hatékonyság nem cél, hanem pedagógiai eszköz, azaz egész más a szerepe, mint a küzdősportban vagy a közelharcban, ahol a hatékonyságon múlik a győzelem vagy a túlélés.

 

 

A harcművész hozzáállása – bármilyen keményen is edz – mindig más lesz, mint egy profi sportolóé, pénzbehajtóé, katonáé vagy rendőré. A sérülés az utóbbiak számára sem öröm, de a szakmával jár. Benne van a munkadíjukban. Ha egy meccsen széttépik valaki könyökét vagy látványosan eltörik egy sípcsont, a következő alkalommal még több lesz a néző. Nem véletlen, hogy a full contact meccseken hatalmas a tömeg, a no contact mérkőzésekre pedig jószerivel csak a családtagok járnak. A rendőrségnél, a hadseregben vagy a civil szervezetéknél az ember fogyóeszköz – és ez akkor is így van, ha nem hirdetik transzparenseken.

 

kontroll01.jpg

 

Persze a profik is vigyáznak egymásra edzésen, hiszen semmi értelme gyakorlás közben megsérülni. A harcművészetek fejlődése során számos olyan eszköz fejlődött ki, amivel biztonságosabbá tehető az edzés – a kontroll, az eséstechnika, a védőszerelések, a kopogás, a dojo etikett, a gyakorló fegyverek, stb. – és ezeknek köszönhetően fegyelmezett partnerrel az edzés legfeljebb annyira veszélyes, mint bármely más, hétköznapi tevékenység.

 

kontroll6.jpg

 

De legalább ennyire fontos, hogy megteremtsük az emberek biztonságérzetét, vagyis elérjük, hogy ne féljenek küzdelem közben. A különböző irányzatok alapvetően két módon igyekeznek elérni ezt a célt. Az egyik lehetőség, hogy folyamatosan nyomás alá helyezik a gyakorlókat, mert abból indulnak ki, hogy a küzdelemben elkerülhetetlen a stressz. Itt nem csupán arról van szó, hogy ki akarják kapcsolni a félelem bénító hatását, hanem arról, hogy a stresszhelyzet automatikusan harci üzemmódba helyezze az embert: azt a feltételes reflexet próbálják beépíteni, hogy éles helyzetben kipattanjanak a begyakorolt technikák.

 

kotroll0.jpg

 

A másik iskola a harmónia megőrzésére összpontosít. Ezek a stílusok mindent megtesznek annak érdekében, hogy a gyakorló a küzdelem során mindvégig nyugodt és összeszedett maradjon. Ezért úgy építik fel a gyakorlatsorokat, hogy a tanuló számára ne jelentsen gondot a feladat végrehajtása. Lépésről-lépésre haladnak, lassanként növelik a sebességet, teszik bele az erőt és a szándékot a támadásokba, vagyis azt a reflexet próbálják beépíteni, hogy az éles helyzetben maximálisan nyugodt és összeszedett maradjon az ember.

 

kontroll2.jpg

 

Bár ez a két megközelítési mód gyökeresen szemben áll egymással, egy valami közös bennük: mindkét esetben az a cél, hogy minél több helyzethez hozzászoktassák a gyakorlót, hiszen az ismerős helyzetekre mindig van megoldási kísérlete az embernek. Lefagyni leginkább az ismeretlentől lehet.

Bár a harcművészeti stílusok kiemelt figyelmet szentelnek annak, hogy a gyakorló minél magabiztosabban vállalja fel a küzdelmet, a – még oly jogosan megalapozott – magabiztosság is csupán az első megrendítő pofonig tart. Ha az ember megérzi, hogy sebezhető és nincs esélye az ellenfelével szemben, fejben már veszített, és mint tudjuk, a küzdelem legtöbbször fejben dől el.

 

kontroll02.jpg

 

A kiegészítő anyagot a Maflás Facebook oldalán találjátok.

4 komment

Címkék: harmónia félelem kontroll pedagógia dojo etikett stressz

EGY GYOMROS, HA CSATTAN

2016.07.01. 19:38 Napi Maflás

Nem akarok beleszólni a Liget Budapest Projekt körüli balhéba – a jogászoknak szerintem több évbe telik, amíg szétszálazzák, hogy ki, mikor, milyen mértékben sáros –, de több olyan mozzanat volt, ami legalábbis szokatlan egy állami nagyberuházás esetén. Azokra az ótvaros csibésztrükkökre gondolok, amelyekkel a Városliget Zrt. által megbízott szakemberek igyekeznek biztosítani a project gördülékeny lebonyolítását.

 

 (Forrás: https://www.facebook.com/magyarinfo/videos/10154219976238467/ - Videó: Radafuk Erno)

 

Lássuk be, hogy a fenti gyomros klasszikus a maga nemében.

Első lépés: légy erőfölényben. Ez a 4:1-es felállás (plusz a súlykülönbség) elegendőnek tűnik egy 60 kilós reggae zenésszel szemben (00:05).

Második lépés: vond el a figyelmét (00:06).

Harmadik lépés: lopd be úgy, mintha mással lennél elfoglalva (00:03) – a verőlegény itt még az áldozattól félig elfordulva, jobb kézzel tartja a telefont.

Negyedik lépés: oldalról közelítsd meg a célpontot, úgy nem érzékeli a távolságot (00:06).

Ötödik lépés: hátsó kézzel üss, hogy az egész testet bele tudd tenni a pofonba (00:06) – ha megfigyelitek, a verőlegény itt már bal kézzel tartja a telefont.

Hatodik lépés: ha a célpont lemegy, fordulj el, és sétálj odébb, mint akinek semmi köze sincs az egészhez (00:08). A többiek majd a kellő verbális nyomással elintézik a többit.

Bónusz: ha kicsit rutinos vagy, megvárod az a pillanatot, amikor a célpont levegőt vesz, akkor biztos nem tápászkodik fel ilyen gyorsan (00:09).

Mindez akár véletlen is lehetne, ha pár nappal korábban nem próbálkozott volna egy másik kolléga(?) a „Megütöttek!”nevű, közkedvelt fogással (00:03), miközben ő taszította odébb (00:01) az ilyen húzásokkal szemben védtelen, idős aktivistát (lásd A kopaszok újra akcióban című videót.).

 

(Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=zs2BajjTC6Q) 

 

Ha valakit érdekel, itt a tetőn történtekről készült teljes anyag, amiben a pszichés nyomásgyakorlás finomságai is tanulmányozhatók:

 

(Forrás: http://osztott.com/aHun/MOV_0023.mp4)

 

Ínyencek itt tudják elolvasni, hogyan festett mindez az áldozat szemszögéből.

A kiegészítő anyagot a Maflás Facebook oldalán találjátok.

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: utcai bunyó Liget Budapest Projekt Komáromy Gergely

A KÖRNYEZET

2015.12.02. 07:00 Napi Maflás

A dojóban védett környezetben edzünk. Tatami van a lábunk alatt, kesztyűt húzunk, fogvédőt teszünk be, mielőtt nekiesnénk egymásnak. Gyakorlóeszközöket használunk éles fegyverek helyett. A ring, ketrec, szőnyeg szintén biztonságot ad – bármilyen vérre menő is legyen a küzdelem. A ringkötél megtámasztja a zuhanni készülő testet, és ha az egyik fél testi épsége veszélybe kerül, a bíró nagy valószínűséggel közbelép és megállítja a mérkőzést. 

 kornyezet5.gif

 

Az utcai bunyóban nagyon más a helyzet. Nem valószínű, hogy puhára esünk, ha pedig egyenetlen a talaj, és úgy tompítunk, ahogy a dojóban megszoktuk, borítékolható a csonttörés. Nem lesz kesztyű a másikon, hogy tompítsa a ütések erejét, és mi se tudunk elbújni a saját kesztyűnk fedezékébe. Ezzel szemben jóval könnyebben sérül a kezünk. Ráadásul meg kell barátkoznunk a gondolattal, hogy valószínűleg nem egy támadóval kell szembenéznünk.

 

utca_1.gif

 

A másik, hogy a támadóknál nagy valószínűséggel fegyver lesz: kés, vipera, baseball ütő, franciakulcs, sokkoló, gázspray, akármi. Akinél fegyver van, az eleve készül a fizikai konfliktusra, és ha már ott van nála, nagy valószínűséggel használni is fogja. Az egyik lehetőség, hogy mi is csatlakozunk az önvédelmi eszközökkel rohangászók népes táborához. Ez mindenkinek a saját döntése, arra azonban érdemes ügyelni, hogy olyan fegyvert válasszon az ember, amit gondolkodás nélkül képes használni. Kevés kínosabb dolog van annál pl., mint amikor valaki kést ránt, és ő ijed meg a legjobban.

 

noi.jpg

 

De akár van nálunk fegyver, akár nem, a tér mindig behatárolja a küzdelmet – és ez nem csak a ringben vagy a tatamin van így. A tereptárgyak egyaránt jelenthetnek előnyt vagy veszélyt, amelyekkel számolni kell. Az, aki nem csak dojofightra vagy versenyekre készül, megtanulja felmérni a környezetét, hogy milyen helyzetben hogyan érdemes mozogni, és számba vesz mindent, ami esetleg fegyverként szóba jöhet.

 

kornyezet3.gif

 

A hétköznapi tárgyak fegyverként való használata a ninjutsu egyik specialitása, hiszen ha bármiféle fegyver van az embernél az kockázatot jelent, mert növeli a lebukás veszélyét. A ninják nem azért gyakorolnak sokféle fegyverrel, mert egy egész arzenált cipelnek magukkal, hanem hogy szinte bármit fegyverként tudjanak használni. Ráadásul a ninja tarsolyában mindig van egy-két piszkos trükk, ami nem feltétlenül a győzelemhez kell, de adott esetben a túlélés záloga lehet.

 

kornyezet.gif

 

Bármennyire más a dojo, mint az utca, a harcban annak van nagyobb esélye, aki többet gyakorol élesben. A különböző eszközök használata viszont kiegyenlítheti az erőfölényt vagy a tapasztalatot. A ninjutsu szinte mindig eszközös küzdelem, ami abból fakad, hogy ez a harcmodor a gyengék esélye.

Ez a szemlélet természetesen megjelenik más harcművészetekben is. Ha önvédelemről beszélünk, csaknem mindig szóba kerül a hétköznapi tárgyak fegyverként való használata. Itt nem csupán a konyhakésre vagy a golfütőre kell gondolni. Éles bunyóban ugyanolyan hatékony lehet egy szék, kanál, toll, kulcs vagy akár egy mobiltelefon is. De például a judo klasszikus önvédelem, ami eleve abból indul ki, hogy a másikon ruha van. Egy jó judós nem csak az ellenfél ruháját fogja fegyverként használni, hanem a saját öltözékét is.

 

kornyezet.jpg

 

A dobásokat se tatamira szánták. Az aszfalt, a padló vagy a térkő kőkemény fegyver, ha rendesen odacsapják az embert. És nem csak gánccsal vagy dobással lehet elvenni az ellenfél egyensúlyát: akit rendesen meglöknek vagy rárúgnak a mögötte lévő székre, asztalra, sámlira, biciklire vagy akár a saját társára, az nagy eséllyel bukfencezni fog. Ilyenkor nem feltétlenül kell megvárni, hogy a másik felkászálódjon és visszajöjjön, mert hogyha megteszi, valószínűleg elég dühös lesz. Viszont mikor elterült a földön, nyerünk néhány másodpercet, ami bőven elég arra, hogy köddé váljunk.

 

9i6ad.gif

 

Ehhez persze nem árt felmérni, hogyan juthatunk ki az egérfogóból. A ninja elsődlegesen elkerülni akarja a küzdelmet, amihez térre van szüksége. Minél szabadabban tud mozogni, annál nagyobb eséllyel tudja hárítani a támadásokat. Persze ez nem minden esetben igaz. Vannak helyzetek, amikor az jelenti a védelmet, ha emberek közé megyünk. Egy megtámadott nő számára sokkal biztonságosabb, ha bemenekül egy zsúfolt áruházba, ahol sokan vannak, mint ha a néptelen sikátorban próbál egérutat nyerni.

De nem mindig lehet elmenekülni. A szűk tér – pl. egy busz vagy egy személygépkocsi – lehet csapda, de ha gondosan felmérjük a lehetőségeket akár előnyünkre is fordíthatjuk a helyzetet, hiszen a kevés hely nem csak a mi mozgásunkat korlátozza, hanem a támadóét is.

 

9i6iy.gif

 

A ninjutsu nem csupán az épített környezetben gondolkozik. A rendszer szerves része a túlélés a természetben, és ezalatt nem kizárólag a klasszikus túlélőtúrák anyagát kell érteni. A ninja eggyé tud válni a környezettel, ami nem meglepő, hiszen a ninjutsu az álcázás, a láthatatlanná válás művészete. Egyes források a tereptarka álcaruha feltalálását is a ninjáknak tulajdonítják. Ez vagy igaz, vagy nem, de tény, hogy a ninják igyekeznek előnyükre fordítani a sötétet, az esőt, a vihart és a leküzdhetetlennek látszó természeti akadályokat. A szélsőséges körülmények közt is olyan viszonyokat teremtenek, ami ha nem is kellemessé, de elviselhetővé teszi az életet, és így el tudják érni a kitűzött céljukat. Persze nem feltétlenül kell az embernek egy hókunyhóban vagy a lombok között elvackolva leélnie a fél életét, azonban ezek a tapasztalatok hozzásegíthetnek, hogy a legkilátástalanabbnak tűnő helyzetekben is megtaláljuk azt a módot, amivel az előnyünkre fordíthatjuk azt.

 

kornyezet6.jpg

 

A kiegészítő anyagot a Maflás Facebook oldalán találjátok.

(Folyt. köv.) 

4 komment

Címkék: hétköznapi tárgyak utca ring tereptárgyak