MAGAMRÓL

Szabados Tamás vagyok, 4. danos ninjutsu oktató. 2008-ban alapítottam és azóta vezetem a MAFC Ninjutsu szakosztályát. Amikor testnevelést kezdtem tanítani a BME-n, szembesültem azzal, hogy a testnevelés órák semmilyen módon sem illeszkednek az egyetem tananyagába. Ezért úgy állítottam össze az óráim anyagát, hogy segítsék a mérnökképzést, és összhangban legyenek a modern európai iskolarendszer anyagával, oktatási-, nevelési céljaival és módszereivel. Szabadidő szakosztály vagyunk, nem versenyzünk. Ezen az oldalon a harcművészettel, harcművészet oktatással kapcsolatos tapasztalataimról, gondolataimról olvashattok. A honlapunk: http://modernninjutsu.eu/

Friss topikok

  • Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: Amikor ez a film készült, Mifune már 70 felett volt. Ez hozzátartozik a képhez. Egy csomó esetben ... (2017.07.14. 09:50) A LÁGY MŰVÉSZET
  • Napi Maflás: @Dr.Démonmac1: Bocs, de azt maguktól is tudják, hogyan kell csapatba verődve megfélemlíteni és bán... (2017.05.07. 21:15) AZ ASSZONY VERVE JÓ?
  • acidrain: @Audianer: azt a háborút hackerek és drónok vívják majd, nem puskával szaladgáló emberek. Mit gond... (2017.04.23. 12:50) MILITARIZMUS AZ ISKOLÁBAN?
  • Darky_: @SunyiSanyi: Nyilván mindkettő igaz. Az viszont tény, hogy bármely stílus ahol van megmérettetés, ... (2017.04.20. 12:04) WING TSUN A 21. SZÁZADBAN
  • cog3981: @karandash: "Akinek a szóbeli felelések stresszt okoznak (mármint az egészséges drukkon felül), a... (2017.01.20. 13:09) A VERSENY SZEREPE AZ ISKOLAI OKTATÁSBAN

MAGYARÁZOM A BIZONYÍTVÁNYOM

2017.07.13. 06:48 Napi Maflás

Tavaly befejeztem a Modern harcművészet az iskolai oktatásban című könyvem publikálását itt a blogon, azóta kötetben is megjelent. Több jó kritikát kaptam rá, amiket köszönök, de persze nem mindenkinek tetszett. Szakmai vita egyetlen poszt alatt bontakozott ki, ez nem meglepő módon Az egyensúly című fejezet volt, ahol többen úgy gondolták, hogy elrugaszkodtam a valóságtól.

 

 

Természetesen nem kell mindenben egyetértenünk. Többen jelezték azt is, hogy a szöveg nagyon tömény, sokszor meg kell állni, és végiggondolni az egyes mondatokat. Valóban nem könnyítettem meg az olvasó dolgát, amire több magyarázatom is van. Az első, hogy szeretek tömören fogalmazni. A másik a hagyomány: a klasszikus harcművészeti munkák megdolgoztatják az ember agyát – a szövegben átadott tudásért ugyanúgy meg kell dolgozni, ahogy a dojóban is. A harmadik, hogy egy vékony kötetet talán többen elolvasnak.  

Ennek persze megvannak a hátulütői. Az olvasó, mint Az egyensúly alatti kommentekben is látható, könnyebben átsiklik egyes – sokszor lényeges – mondatokon. A könyvet persze szakmabelieknek írtam, a triviális kérdéseken nem sokat rugóztam. Amikor a szövegben pl. az áll, hogy „Ha őszinték akarunk lenni, a működő megoldások zömében nem annyira a lágyság, mint inkább az erő dominál”, azzal mindazt letudom, amit a kezdőknek hosszasan szoktunk magyarázni ezzel kapcsolatban.  

 

balance.jpg

 

Akik követik a blogot, tudják, hogyan elemzem az egyes videó anyagokat. A fenti videóban igyekeztem összeszedni Az egyensúly fejezet leginkább vitatott részeit, illetve ez ennek kapcsán felmerülő kérdéseket, és ezekhez vágtam némi szemléltetőanyagot.

Végezetül egy kis kiegészítés a videóhoz, ha úgy tetszik, a jegyzet jegyzete. Az anyagot az érintés nélküli egyensúly elvétellel zárom, Mifune Kyuzo

 

ezgif_com-video-to-gif_2.gif

 

és Saenchai

 

ezgif_com-video-to-gif_1.gif

 

egy-egy technikájával illusztrálva azt. Mindketten egy villámgyors támadás után léptetik rá a másikat a technikára, amikor az ellenfél fejben szétesett, és ők uralják a teret. Tény, hogy ezek a megoldások élesben is eladhatók, de érdemesebb akkor kísérletezni velük, amikor már biztosan mi irányítjuk a küzdelmet.

A kiegészítő anyagot a Maflás Facebook oldalán találjátok.

(Foly. köv.)

Szólj hozzá!

AZ ASSZONY VERVE JÓ?

2017.05.06. 10:15 Napi Maflás

Tegnap egy nyilvános eseményen Szabó László, az újbudai önkormányzat kabinetvezető-helyettese – több kollégájával együtt – verbálisan és fizikailag bántalmazott egy nála jóval kisebb újságírónőt: lökdöste, kicsavarta a kezéből a telefonját, lerángatta a lépcsőn.

 

szabo.jpeg

(Forrás: https://444.hu/2017/05/05/lerangattak-a-lepcson-a-444-tudositojat-es-elvettek-a-telefonjat-a-fidesz-konzultacios-foruman)

Az újságíró, Halász Júlia feljelentést tett, úgyhogy az ügy jogi úton rendeződik (vagy nem.) De ez csak az egyik fele. Kezd elharapózni az a gyakorlat, hogy a nyilvánosság elől elzárkózó döntéshozók kivezettetik, kitiltják a nekik nem tetsző sajtómunkásokat, hogy csattannak a festékbombák, és egyesek az FB-n tervezgetik polgártársaink kezének-lábának eltörését, nyomorékká verését, stb.

halasz.png

(Forrás: https://444.hu/2017/05/05/lerangattak-a-lepcson-a-444-tudositojat-es-elvettek-a-telefonjat-a-fidesz-konzultacios-foruman)

Ami nem jó. Egyre feszültebb a helyzet, dübörög a háborús retorika, ami lassan beszivárog a mindennapjainkba. A feszültségoldásnak persze számos társadalmilag elfogadott módja van, és ezek egyike a harcművészet. Harcművészet oktató vagyok, és azért tanítok harcművészetet, mert rendkívül hatékony pedagógiai eszköznek tartom, ami segít, hogy megtaláljuk önmagunkat, egyensúlyba kerüljünk, megtanuljunk másokkal együttműködni, segíti a problémamegoldást, konfliktuskezelést, és abban is hogy ne jelentsen gondot az agresszió. A harcművészetben alapvető, hogy megadjuk egymásnak a tiszteletet.

Meghívtam az edzéseimre Szabó Lászlót. Nem azért, hogy „megneveljem” (nem hiszem, hogy az erőszak bármire megoldást jelent), hanem azért, hogy segítsek neki abban, hogy nyugodtabb és kiegyensúlyozottabb legyen. Ezentúl minden közszereplőt meg fogok hívni Hont Andrástól Bayer Zsoltig, akinél elgurult a gyógyszer, hogy csatlakozzon az edzéseinkhez, és javaslom, tegyetek ti is így. Talán néhányan megfogadják, és talán valamivel békésebbek lesznek a hétköznapjaink.

Ha érdekel, hogyan működik pedagógiai rendszerként a harcművészet, olvasd el a könyvemet, a kiegészítő anyagot pedig a Maflás Facebook oldalán találjátok.

2 komment

MILITARIZMUS AZ ISKOLÁBAN?

2017.03.27. 14:07 Napi Maflás

Heves indulatokat kavar, hogy a kormány be akarja emelni a kerettantervbe a küzdősportokat és a lövészetet. A pedagógusok és a szülők egy része tiltakozik, mondván, hogy mindez az ifjúság agymosását szolgálja majd, és erőszakra és agresszióra nevel. A program támogatói a sporttal kapcsolatos szlogenekkel érvelnek. 


modern_japan_gimnasztika.jpg

 (https://ukiyo-e.org/source/harashobo?start=1800)

 

Tavaly jelent meg a Modern harcművészet az iskolai oktatásban című könyvem, amiben megírtam, hogyan lehet és érdemes beilleszteni a harcművészeteket a 21. századi nyugati oktatásba.

Amikor a BME-re kerültem óraadó tanárnak, ahol testnevelés keretében tanítottam harcművészetet, az első év után megkérdeztem magamtól, hogy vajon jobb mérnökök lesznek-e ezek a srácok attól, hogy letolunk heti három edzést. Miután erre nemmel kellett felelnem, a továbbiakban úgy raktam össze az edzéseket, hogy olyan készségeket és képességeket fejlesszenek, amelyekre egy mérnöknek szüksége lehet – illetőleg, amelyek segítik a diákokat a tanulásban.

 

kendo3.jpg

 (http://www.igakendoclub.com/2016/05/kids-kendo-summer-fun/)

 

Nem kellett feltalálnom a spanyolviaszt, ugyanis a hagyományos harcművészeteket pont ebből a célból alkották meg 150 évvel ezelőtt – ugyanúgy, ahogy a 19. századi nyugati sportok többségét. Csak annyi dolgom volt, hogy összhangba hozzam a testnevelés óráimat a 21. századi nyugati iskolarendszer oktatási-, nevelés céljaival, tananyagával és módszertanával – ami persze az egész rendszerre rányomja a bélyegét.

Az általam összeállított rendszerben hangsúlyos szerepet kap például a feladat fogalmának tisztázása, az analitikus gondolkozás, az együttműködés, az agresszió kezelése, a problémakezelés, az esélyegyenlőség, a stratégiai gondolkozás, a csoportépítés, miközben a távol-keleti szemléletmód olyan hagyományos értékeit is magában foglalja, mint az önismeret, az állóképesség, a harmónia, a határok megismerése és tágítása vagy a tökéletesség.

 

26491a.jpg

 (http://girlfromupnorth.blogspot.hu/2010_05_01_archive.html)

 

A rendszer legnagyobb előnye, hogy nem stílusfüggő, hanem 15 szegmensre bontja a harcművészeteket: az egyensúly, az alátámasztás, a tömeg, a távolság, a szögek és irányok, az időzítés, a kontroll, a szándék, stb – és ezek alkotják a féléves tárgy óráinak tematikáját.

Azok akik a kerettanterv tervezett bővítését támadják, nem veszik észre, hogy ezzel egy új elem jelent meg a kormány oktatáspolitikájában: az önkéntesség, ami eleve kizárja, hogy egyfajta militarista jellegű agymosássá torzuljon a testnevelés oktatás. Bármilyen paradoxonnak is tűnik, a jelenlegi tervezettel a demokratikus oktatásügy felé tett egy lépést a kormányzat.

A kiegészítő anyagot a Maflás Facebook oldalán találjátok.

10 komment

Címkék: testnevelés önvédelem küzdősport iskolai oktatás kerettanterv lövészet

NYOLC HÉTKÖZNAPI TÁRGY, AMIT FEGYVERKÉNT HASZNÁLHATSZ – ÉS NÉGY, AMIT NE, VAGY NE ÍGY

2017.02.22. 17:38 Napi Maflás

A hétköznapi tárgyak önvédelmi eszközként való használatát illusztráló, 12 képből álló sorozat robban végig a neten, amihez mindenki hozzáfűzi a maga okosságait. Sok új ötlet nincs benne – a téma örökzöld, több harcművészeti könyv is született e tárgyban – ráadásul az a pillanat, amikor a hős fegyverként forgat valamilyen szerszámot vagy lakberendezési tárgyat, az akciófilmek kedvelt fordulata.   

 

Tűzoltókészülék

porolto.jpg

 

A poroltó vagy haboltó elég komoly eszköz. Részint a súlya miatt – akit megkínálnak vele, érezni fogja –, részint a felhevült kedélyek lecsillapítására is remek, ha valaki az arcába kapja az áldást.

 

Toll

toll.jpg 

A toll, kihúzó, stb. klasszikus eszköz. Használhatjuk marokbotként, bár erre a kifejezetten ebből a célból gyártott, taktikai tollakat javasolnám. A másik lehetőség, hogy a behajlított hüvelyk és mutatóujj közé szorítva döfünk vele, ilyenkor elég, ha fél-egy centire lóg ki a hegy. Ezen a módon akár egy ceruza csonk is veszélyes fegyver. Fontos, hogy az eszközt ne támasszuk meg a hüvelyujj párnával – ha hátracsúszik, csússzon. Támadhatunk torkot, idegpontokat, de ha a másikon csak egy póló van, egy gyomorszára mért ütés is eredményes lehet.

 

Elemlámpa

elemlampa.jpg

 

Egy súlyos elemlámpa legalább olyan hatékony fegyver, mint egy rövid vascső. Ütni, döfni, feszíteni egyaránt lehet vele. Ha sötétben mozgunk, és váratlanul a támadó arcába világítunk, jelentős előny lehet.

 

Mobil

mobil_1.jpg

 

Ezt is marokbotként érdemes használni. A régi mobilok a súlyuk és kialakításuk miatt ideálisabb önvédelmi eszköznek számítottak, mint a mostaniak – a rövid antenna pedig külön bónuszt jelentett. A mai eszközök ráadásul jóval drágábbak – bár ha az ember életéről vagy testi épségéről van szó, nem biztos, hogy nem érdemes beáldozni az okostelónkat.

 

Öv, nyakkendő és társaik

ov_nyakkendo.jpg

 

A garotte gyakorlott kézben veszélyes fegyver, de szükség esetén egy vékony szíj vagy nyakkendő ugyanúgy megteszi – sőt akár az ellenfél pólóját is használhatjuk fegyverként, a szemét vagy a torkát támadva. A lánc a ’70-es, ’80-as években a vadmotoros- és ninjafilmek hatására kedvelt eszköznek számított, de mára kiment a divatból. Szükség esetén egy törölközővel is lehet hatékonyan védekezni, csak el kell felejteni az akciófilmes megoldásokat. A súlyos, tömör fémcsattal rendelkező öv pedig – a kezünkre tekerve – akár ólmosbotként is beválik.

 

Rovarirtó, dezodor, festékszóró

spay_rovarirto_dezodor_festekszoro.jpg

 

Fújjuk le vele a másikat – itt nyilvánvalóan a szem a célpont. Vagy akár marokbotként is használhatjuk, ez persze a flakon súlyától és méretétől függ.

 

Kávékiöntö

kavekionto.jpg

 

A kávékiöntőnek több előnye van, például a fogantyúja, vagyis nem feltétlenül vágja cafatosra a kezünket, ha odacsapunk vele. Ha jó sok kávét főztünk, van súlya is, az esetleg a támadó szemébe fröccsenő forró kávé pedig hab a tortán. Mondjuk nehéz elképzelni, hogy fegyveres támadás esetén pont egy gőzölgő kávékiöntő akadjon az ember kezébe – és szeretném leszögezni, hogy a lőfegyverek elég csúnya lyukat tudnak ütni az emberen –, de ha úgyis végezni akarnak velünk, egy próbát megér.

 

Kulcs

kulcs.jpg

 

Határeset, de a semminél jobb. Így biztos nem fognám, inkább úgy, ahogy azt a ceruzacsonknál írtam. A halántékra mért ütés megszédíti a támadót, de bonthatunk fogást, a kéztőcsontok közé döfve, vagy akár feltéphetjük az orrot vagy a szájat is. Persze egy csúnya seb nem feltétlenül állítja meg a támadót, ezért ha úgy döntöttünk, felvesszük a harcot, küzdjünk tovább teljes erőbedobással.

 

Termosz

termosz_kulacs.jpg

 

Így még véletlenül se próbálkozz vele, mert legfeljebb magadra jelentesz veszélyt. Persze semmi baj a termosszal, kulaccsal, kólás- vagy borosüveggel – elég jól meg lehet vele kínálni a támadót. Csaknem olyan hatékony fegyver, mint egy súlyosabb elemlámpa. A fejünk fölött pörgetni viszont fölösleges – aki már gyakorolt flexibilis fegyverrel, pontosan tudja, miért.

 

Bögre

bogre.jpg 

Figyelemelterelésnek jó – ütni azért nem ütnék vele, legalábbis nem így – persze a tele söröskorsó más műfaj –, de ha az ember tudja, mit fog csinálni utána, nem rossz kezdő lépés. Leszögezném, hogy ettől a maflástól nem fogja elejteni a fegyvert a támadó.

 

Karabiner

karabiner.jpg 

Ezen a módon biztos ne fogjuk. Többek közt azért, mert ütésnél szinte biztosan elfordul az öklünkben. Viszont marokbotként ugyanolyan hatékony lehet, mint a kanál, villa, toll vagy a mobiltelefon.

 

Óra

ora.jpg

 

Ezt így semmiképp se. Még az is jobb, ha a hüvelyujjunk és a mutatóujjunk közé szorítva használjuk, mint a kulcsot, ceruzacsonkot vagy öngyújtót.

 

A kiegészítő anyagot a Maflás Facebook oldalán találjátok – ha pedig kipróbálnátok az edzéseinket, kattintsatok ide.

Szólj hozzá!

Címkék: hétköznapi tárgyak önvédelem irodai önvédelem

SZERETHETŐ TÁRSASÁG

2017.01.26. 17:48 Napi Maflás

A hagyományőrzés kényes terület. Egyesek azt mondják, hogy az egyes mozdulatok korhű kivitelezése még akkor is kérdéses, ha egy harcművészeti iskola tudásanyaga mesterről-mesterre száll, hiszen a technikákra minden korszak, minden ember rányomja a bélyegét. A másik álláspont szerint az ember anatómiai adottságai nem változtak az elmúlt évszázadok során, és minden fegyvernek megvan a maga logikája, vagyis túl sokat akkor se tévedhetünk, ha a ránk maradt vívókönyvekből dolgozunk.

 

 

A komolyabb hagyományőrzők rendszerint azzal a nyelvi fordulattal oldják fel a dilemmát, hogy az általuk rekonstruált korszakban az általuk bemutatott módon is harcolhattak.

A legtöbben megragadnak a szigorúan vett gyakorlati régészetnél, és igyekeznek minél pontosabban újrateremteni az évszázadokkal korábbi világot – elvégre a hagyományőrzésnek ez a lényege. Mások megorrontották az üzletet, és a korszerű védőfelszerelések birtokában egyfajta kosztümös-romantikus versenysporttá igyekeznek fejleszteni a napjainkban feltámasztott, régi rendszereket. Ez valójában nem áll távol a hagyományoktól, hiszen a gladiátor viadalok, vagy lovagi tornák a maguk korában a legnépszerűbb sporteseménynek számítottak. És vannak, akik a régi vívókönyvekből kiindulva, kalandos szellemi utazásra indulnak, és a saját életükben próbálják bejárni a harcművészeti rendszerek több évszázados fejlődésének útját.

 

kinght.gif

 

A Club 1595 ilyen csapat. Ők abból – az amúgy közismert – tényből indulnak ki, hogy a jelenkori ökölvívás a reneszánsz szálfegyveres küzdelemből fejlődött ki, ezért a nyugati pusztakezes harc a vívás alaptechnikáira és lábmunkájára épül. (Az a felismerés, hogy a pusztakezes bunyó a fegyveres technikák lábmunkájával lesz igazán hatékony, összevág azzal, amit Fenyvesi Kornél mondott a vele készült interjúban, bár ő a Wing Tsunról beszélt.)

A belinkelt videót nézve meg kell állapítanunk, hogy a Club 1595 tagjai tisztességes színészi vénával vannak megáldva – ám egy hagyományőrző csapat esetében ez amúgy is alapkövetelmény. Persze felmerülhet, hogy az általuk bemutatott technikák mennyire működnek egy mai helyzetben, de ne felejtsük el, hogy nem profi bunyósokról van szó. Mindenesetre nem unatkozik az ember, amíg leperegnek a technikák, ami egy harcművészeti anyag esetében nem kis teljesítmény. Ráadásul teljes képet kapunk arról, hogyan jutottak el a késő reneszánsz ökölvívástól a 19. századi savate lábtechnikákig – bár nem tudom, mennyire mélyedtek el a francia boksz forrását jelentő muay thai, silat és yaw-yan rendszerekben.

 

boxe.jpg

 

Az biztos, hogy rengeteg mindennel foglalkoznak a kardtól a sétapálcáig, ami megint csak elvezet a régi latin mondáshoz, miszerint a művészet hosszú, az élet viszont rövid. De azoknak, akik vissza szeretnének zuhanni az időben Sherlock Holmes korába egy parázs kocsmabunyóra, a Club 1595-öt ajánlanám.

 

holmes.jpg

 

A kiegészítő anyagot a Maflás Facebook oldalán találjátok.

Szólj hozzá!

Címkék: hagyományőrzés savate csupaszöklös bunyó reneszánsz vívás

A VERSENY SZEREPE AZ ISKOLAI OKTATÁSBAN

2017.01.17. 11:37 Napi Maflás

Hulladékgyűjtő verseny, osztályverseny, iskolabajnokság, tanulmányi verseny, OKTV, szép kiejtési verseny, diákolimpia. Ismerős? Számon tartjuk, ki írta a legjobb dolgozatot, ki lesz félévkor és év végén az osztályelső, a szünetekben pedig mindig van idő egy gyors focira. A jobb középiskolákat versenyistállónak becézik. A diákok számára az iskola egy véget nem érő versenysorozat.

 dublin_university_american_football_club.jpg

 (Forrás: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/en/1/17/Dublin_University_American_Football_Club.jpg)

 

Ehhez képest finoman szólva kidolgozatlan a verseny szerepe az oktatásban. A legtöbb helyen „hulljon a férgese” alapon állnak a kérdéshez. Van a dicsőségtábla, amin azok szerepelnek, akikre büszkék vagyunk – és van a reszli. Ebből a szempontból az iskola nem változott Karinthy óta. Ugyanakkor a versenyeztetésnek nincs szellemi háttere – bár a verseny előnyeit taglaló hangzatos szólamokkal több vaskos kötetet is meg lehetne tölteni.

 

karinthy-frigyes-rossztanulo.png

 (Forrás: http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/humor/karinthy_tanar2.html)

 

Nem tanítjuk meg a diákokat győzni, és nem tanítjuk meg őket veszíteni sem. Elképzelésünk sincs arról, hogy mihez kezdjünk az úgynevezett vesztesekkel – és az oktatásügy jelenleg nem is akar a problémával foglalkozni. Ráadásul a társadalomban viszonylag csekély az A-típusú versenyzők száma – ellenben jelentős azoknak az aránya, akik rosszul tűrik a versennyel járó fokozott stresszt, viszont magas színvonalon és egyenletesen teljesítenek, ha nyugodt környezetet biztosítunk számukra. Az oktatásügy egyik alapvető hibája, hogy következetesen keveri a vizsga és a felmérés fogalmát. Bár előszeretettel idézik, hogy „teher alatt nő a pálma”, de ez a legmarkánsabb kultúrtörténeti félreértések egyike.

Miközben elvárjuk a diákoktól, hogy hibátlanul teljesítsenek, nem tanítjuk meg nekik, mi a feladat. Azt se tanítjuk meg, hogyan ismerjék fel, hogy mit várnak tőlük. Amikor a gyerek bekerül az iskolába, egy olyan elvárás rendszerrel találkozik, aminek nem ismeri a szabályait – és csak nagyon kevesen értik meg, hogy mit akarnak tőlük. Az iskola ezen a téren kritikán alul teljesít, miközben elvileg mindenkinek alapvető joga, hogy a lehető legmagasabb szinten elsajátítsa az iskolai tananyagot – ami nem mellesleg az egész társadalom érdeke.

 

equalityequity.png

 (Forrás: http://next50yearsproject.org/secret-language-of-equity/)

 

Az iskola nem hajlandó szembenézni azzal, hogy a különböző hátterű vagy személyiségű diákoknak eltérő jellegű oktatásra van szükségük – miközben a tananyag és az oktatási rendszer nem társadalmi konszenzus eredménye. Ráadásul következetesen összekeverjük a versenyt és a versenyképességet. Az oktatás egyik célja az lenne, hogy a diákok versenyképesek legyenek a nemzetközi munkaerőpiacon. Ehhez képest az egyetlen terület, ahol a kormány komoly segítséget nyújt ebben, az a sport.

Ez nem annyira meglepő, hiszen a jelenlegi magyar társadalom elutasítja a versenyt. Az egyre jobban intézményesülő kapcsolati háló győzedelmeskedett a piaci verseny felett. Versenyellenes közeget teremtettünk, és most azon siránkozunk, hogy aki versenyképes a nemzetközi munkaerőpiacon, az elmegy innen. A verseny egyetlen kormányzatilag elfogadott terepe a sport maradt.

 

felcsut.jpg

(Forrás: http://latabernaonline.com/tag/pancho-arena/)

 

Csakhogy a diáksport, és az iskolai testnevelés célja nem az, hogy olimpikonokat neveljen, hanem az, hogy segítse a diákokat a tanulásban, amihez az kell, hogy a testnevelés órák anyaga összhangban legyen az iskola oktatási-, nevelési céljaival és módszertanával.

Ha érdekelnek az ezzel kapcsolatos tapasztalataim, javaslataim, olvasd el a Modern harcművészet az iskolai oktatásban című könyvemet.

A kiegészítő anyagokat a Maflás Facebook oldalán találjátok.

11 komment

Címkék: verseny esélyegyenlőség győzelem versenyképesség testnevelés tanulmányi verseny diáksport A-típusú versenyző

AIKIDO TECHNIKÁK AZ MMA-BAN?

2017.01.09. 11:12 Napi Maflás

Ha megnézzük a mellékelt videót, látni fogjuk, hogy a készítője komolyan gondolta. Persze érthető törekvés, hiszen minden harcművészeti irányzat azt hirdeti, hogy az általuk tanított technikák élesben is működnek – és mi bizonyíthatná ezt egyértelműbben, mint a ketrecharc? Csak az a baj az ilyen jellegű próbálkozásokkal, hogy az illető mindent a saját irányzatának szemszögéből néz, miközben épp a saját stílusát nem látja. Más szóval: a fürdővízzel együtt a gyereket is kiönti.

 

 

Gyakori hiba, hogy egy harcművészetet a technikai repertoárjával azonosítanak – ebbe egyébként szinte minden harcművész beleesik, csak van, aki később kinövi. Pedig a legtöbb stílus több, mint az általa rend szerezett és tanított elemek összessége. Legalább ilyen fontos az adott irányzat szellemi háttere. Nem arról van szó, hogy ne lenne meghatározó, hogy egy-egy iskola milyen fogásokat tanít és preferál. Ugyanakkor számos technika van, ami csaknem minden harcművészeti (vagy közelharc) rendszerben megtalálható. A gáncsok és dobások komoly szerepet kaptak a klasszikus ökölvívásban (ennek maradványait őrzi a profi bokszban a kapaszkodás és a fogásbontás), és még a 19. századi vívókönyvekben is találunk csuklódobást.

 

bare1.jpg

 

Az ütések és rúgások a dzsúdó szerves részét alkották, és a hagyományos karatéban is komoly szerepet kapnak az ízületi feszítések és a dobások, bár ez a versenykaratéból mára már kikopott. A chin-na és jiu jitsu technikák közt nem nehéz észrevenni a rokonságot, de a középkori Európában is hasonló fogásokat használtak. Mindez nem olyan meglepő, ha kicsit belegondolunk: az embernek két keze, két lába van, az ízület amerre nem hajlik, arra törik, és a vitálpontok is mindenkin ugyanott találhatók. Kétségtelen tény, hogy a különböző harcművészetek szinte végtelen módozatot dolgoztak ki az ellenfél elpusztítására, de az alaptechnikák száma véges, ezért gyakran előfordul, hogy a harcművészeti stílusok technikai elemrepertoárjában átfedések vannak.

 

aiki1.jpg

 

De a harcművészet több, mint a technikák összessége. Egy harcművészetet a szellemisége legalább annyira meghatároz, mint az, hogy milyen elemeket használ a küzdelemben. Egyáltalán nem mindegy, hogy ki, miért, és milyen felfogásban gyakorol – és ez az a pont, amit a fenti video nem vett figyelembe.

Az aikido mélyen spirituális rendszer: a technikák a világmindenséggel való harmóniát célozzák. Aki aikidót gyakorol, az arra törekszik, hogy támadás energiáját elvezesse és a támadó ellen fordítsa. Instant karma, ahogy ma mondanánk. Amit a ketrecben látunk, viszont nagyon nem az.

 

 

Nem azért, mert a fenti technika a karatéban és a muay thaiban is ismert, hanem mert szó sincs arról, hogy átvenné és megfordítaná a támadó energiáját. Megtöri a lendületet és végrehajtja a technikát. A másik technikával (01:09) ugyanez a gond.

Nem akarom rangsorolni a stílusokat. Az, hogy éles helyzetben ki marad talpon, leginkább az emberen múlik, és nem azon, hogy milyen irányzatot csinál. Ráadásul tudjuk, hogy az MMA sem csodaszer.

 

 

Épp ezért fölösleges keverni a szezont a fazonnal. Ha valaki kíváncsi rá, hogy mit képes alkotni más irányzatok képviselőivel szemben, az ne a mestere reklámszövegét hallgassa, hanem menjen le más dojókba, és eddzen velük is. Aki igazán jó, az nem a stílusától az, hanem attól, ahogyan gyakorol. Ahogy mondani szoktam, minden rang a kocsmaajtóig érvényes. Mert előbb-utóbb jön valaki egy vascsővel hátulról, és elérkezik az igazság pillanata.

 

 

A kiegészítő anyagokat a Maflás Facebook oldalán találjátok.

(Foly. köv.)

3 komment

Címkék: karate judo realitás aikido spiritualitás jiu jitsu csupaszöklös bunyó MMA harvművészet chin-na