Az etika és morál a harcművészet neuralgikus pontjai közé tartozik. A mester rangja elvileg nem csak technikai, tudásbeli, hanem egyfajta erkölcsi többletet is jelent. Amikor a lőfegyverek elterjedésével visszaszorult a közelharcban való jártasság hadászati jelentősége, egyre…

Amikor életstratégiáról beszélünk, legtöbbször azt értjük alatta, hogy milyenek szeretnénk lenni – ami stratégiai hiba. A hatékony életstratégia alapja az önismeret és az elfogadás. Nem az a kérdés, hogy milyenek legyünk, hanem az, hogy milyenek vagyunk – és ebből…

A távol-keleti harcművészetek fejlődése sok szemszögből értelmezhető. Aki számára a sporttá válás az elsődleges, az nyilvánvalóan azt fogja kiemelni, hogy több harcművészet is bekerült az olimpiai játékok programjába. Akit a hatékonyság érdekel, az a profi bunyóra vagy a…

A hagyományos harcművészetek fölött eljárt az idő. A küzdősportok hatékonyabbak, a klasszikus harcművészetek és mozgásművészetek pedig jobban megfelelnek a jelenlegi igényeknek. Az iskolarendszer oktatási-nevelési céljai, módszertana ma már köszönő viszonyban sincsenek a…

A hagyományos harcművészetekről úgy tartják, hogy szellemiségük a bushidón, vagyis a szamuráj etikán alapul. Ez a kijelentés azonban csak erős megszorításokkal igaz. Kétségtelen tény, hogy az ősi küzdőrendszerekből kialakult hagyományos harcművészetek magukba olvasztották a…

A hagyományos harcművészetek elnevezése első hallásra megtévesztő. Az ember könnyen azt hiheti, hogy ezek a stílusok olyan hagyományőrző rendszerek, amelyek a lehető legtisztább formában kívánják továbbadni a szamuráj szellemiséget. Erről azonban szó sincs. Bár a…

A XIX. század végén többféle sportot integráltak az iskolai oktatásba. Számos sport született azzal a céllal, hogy a lehető legjobban segítsék a korabeli iskolarendszer által preferált célokat: a csapatmunkát, a versenyt, a taktikai készségek kifejlesztését, a bátorságot, a…