Kezdőként szinte mindenki kapott már be olyan dög lassú ütést vagy rúgást, amiről azt hitte, az idők végezetéig se fog odaérni. Azután mégis odaért, és csattant. Ebben az a legkínosabb, hogy az ember ilyenkor felveszi a blokkot – csak még azelőtt visszaengedi a kezét, hogy becsapódna a támadás. Ilyenkor tanuljuk meg, hogy a túl gyors blokk ugyanolyan hatástalan lehet, mint a túl lassú. Az ehhez hasonló élmények segítenek megérteni, milyen alapvető a küzdelemben a megfelelő időzítés, illetve az, hogy tökéletesen ráhangolódjunk a másikra.

A jó időzítéshez nem kell villámgyorsnak lenni. Egy mozdulat lehet attól is gyors, hogy rendkívül rövid (azaz optimális pályán halad), hogy zárjuk a távolságot, szöget váltunk, vagy fakadhat abból, hogy megelőzzük az ellenfél szándékát. De az időzítés amúgy sem a sebességről szól, hanem arról, hogy a kellő dolgot tegyük a kellő időben – ahogy azt a túl gyors blokkról szóló példa is mutatja.

Ahhoz, hogy egy technika élesben is eladható legyen, szükség van mindarra, amit eddig felsoroltunk: egyensúlyra, alátámasztásra, erőre és tömegre, a testmechanikára és a megfelelő távolságra, de mindez nem sokat ér, ha nem abban a pillanatban reagálunk, amikor a másik sebezhető.

A jó időzítés kulcsa minden technikánál más. Amikor az utolsó tizedmásodpercben elvesszük a célpontot, vagy a talaj fölött fél centivel megbillentjük a lelépő lábat, a távolsággal és a szögekkel játsszunk. Ezek a megoldások arra épülnek, hogy a mozdulatnak ebben a szakaszában az ellenfél már nem képes korrigálni. Ilyenkor a másik egyensúlyát akarjuk megtörni. Amikor ráléptetjük a támadót egy ütésre, rúgásra vagy dobásra, az időzítés mellett inkább az alátámasztás és a tömeg dominál.

A ritmusváltás ugyancsak a harcművészet alapvető eszköztárába tartozik, és ugyanolyan hatékony lehet, akár a távolsággal és a szögekkel való játszadozás. A küzdelem más dimenziója, amikor az ellenfél légzésének üteméhez igazítjuk a támadásunkat. Ez a technika a fegyveres rendszerekben a leghatékonyabb, de pusztakezes harc során is eldöntheti az összecsapást.

Hasonlít az előbbi megoldáshoz, amikor csírájában öljük meg a másik mozdulatát, hiszen az első harmadban még alig van erő a technikában. Ugyanezt az elvet használjuk, amikor rámozdulunk a felénk jövő ütésre-rúgásra, hogy kivegyük az ellenfél támadásából az erőt. További lehetőség, hogy szándékra indulunk meg – esetleg mi magunk adunk szándékot és késleltetünk, vagy épp ellenkezőleg, az ijesztést követően azonnal rárobbanunk a velünk szemben állóra, hiszen pontosan tudjuk, mit fog tenni. A gyorsaság sokszor az ellenfél szándékának felismeréséből fakad. Az önvédelem egyik alapvetése: bunyó akkor van, ha a másik visszaüt. Ideális esetben a küzdelem véget ér mielőtt az ellenfél bármit is csinálna. Tegyük hozzá, ez nem mindig jön össze.

A több támadó elleni küzdelemben szintén kulcsfontosságú az időzítés, hiszen el kell érnünk, hogy a támadók akkor és úgy mozduljanak, ahogy az számunkra optimális. Nem valamiféle mágikus technikáról van szó, sokszor egy beszólás is elegendő ahhoz, hogy kiváltsuk a támadást. Persze ez még így is távol van az ideális helyzettől – ez tipikusan az a bot, aminek jobb a másik végén lenni. A ninjutsu amúgy is csapatmunkára épít, és ezek az akciók hajszálpontos időzítés nélkül eleve kudarcra vannak ítélve.

Az időzítés nem csak a küzdelemben alapvető, hanem a technikák elsajátítása közben is. Ahhoz, hogy egy fogás működjön, össze kell hangolni a testet, ami korántsem egyszerű feladat, hiszen a különböző testrészeink más-más pályán és sebességgel mozognak. Ebben sokat segít, ha pl. elképzeljük, hogy a térdet és a könyököt egy rúd vagy egy kötél köti össze – és ennél fogva tolja vagy húzza az egyik testrész a másikat. Az egyidejűség, pl. a lépés és ütés illetve blokk összehangolása, vagy a több elem – pl. a blokk és ütés – egyidejű alkalmazásának elsajátítása szintén a harcművészetek kihagyhatatlan eleme.

Az edzéseken az időzítés nem csupán az egyes technikák megtanulásánál döntő: ugyanilyen fontos, hogy mit mikor tanítunk meg. Ha túlságosan előre szaladunk, a megemésztetlen információk ugyanúgy hátráltatják a tanulók fejlődését, mint az, hogyha nem lépünk tovább, amikor készen állnak rá. De mindez már túlmutat a test-test elleni küzdelmeken.

A kiegészítő anyagot a Maflás Facebook oldalán találjátok.

(Folyt. köv.)