A küzdelemben alapvető, milyen gyorsan képes valaki megragadni a kínálkozó alkalmat. Az utcán még inkább lényeges, hogy képes-e felszívni magát az ember egy tizedmásodperc alatt, ha úgy hozza az élet – ha már a helyzetfelismerés nem működött, és nem tudta elkerülni, vagy megelőzni a konfliktust. Az alábbi gyakorlatokat profi bunyósok számára dolgozták ki, ennek ellenére érdemes megfigyelni, milyen mélyen gyökereznek a harcművészetekben.

Itt elsősorban nem arra gondolok, hogy a bunyóhoz elengedhetetlen készséget fejlesztenek. A versenyzőket a legritkább esetben éri váratlanul a küzdelem. A versenyek helyét, időpontját jó előre kitűzik, szólítják őket a szorítóba, szőnyegre, ketrecbe, tatamira, azt is tudják, mire számíthatnak, sőt a harc kezdetét is gondosan jelzik – egyszóval nemigen érheti őket meglepetésként, hogy oda kell tenniük magukat. Az edzéseken sincs ez nagyon másként. Ha valaki csak úgy heccből ráugrik a másikra, azt elég keményen megtorolja a mester.

Ehhez képest meglepő, hogy meditációval kezdődik a gyakorlat (00:06, 01:06, 02:55, 05:03). Most nem mennék bele, mennyire képes minden gondolatot száműzni agyából az, aki ezt nem gyakorolja, és nem minden idegszálával arra koncentrálni, hogy mikor kell pattannia – azonban pont az lenne a lényeg, hogy nulláról felpörögjön az ember egy tizedmásodperc alatt, ha olyan impulzust kap (00:07). Mint látjuk, ez nem egyformán sikerül a két srácnak (00:08), de a bunyó már csak olyan műfaj, hogy a végén valaki rendszerint alulmarad (00:10). Persze az is igaz, hogy benne van a fordulat lehetősége is (00:17), ám ez a tréning, most nem erről szól.

Az A-típusú versenyző a második körben már igyekszik a maga sunyi módján növelni az esélyeit (00:28), és komoly edzői hiba, hogy a mester nem utasítja az eredeti kiinduló helyzetbe. Jelzem, meg is van az eredménye, ezúttal sokkal gyorsabban sikerül ellenfélével szemben kedvező helyzetbe kerülnie (00:32).

Mindenesetre a következő gyakorlat már felvillant valamit az MMA sokszínűségéből (01:08), hiszen ez a megoldás egy birkózó mérkőzésen elképzelhetetlen lenne. Más kérdés, hogy a következő körben a két srác ösztönösen hazavágja az egészet (02:21).

Újabb gyakorlat, és a jobb oldali srác ezúttal e tudja megállni, hogy javítson valamit az esélyein (03:00). Egyfelől, jó, hogy már dolgozik benne a tapasztalat, másfelől nem szabadna hagyni, hogy becsapja önmagát. Ezzel együtt most rászaladt volna a pofonra (03:05), más kérdés, hogy a kolléga nem ragadta meg a lehetőséget.

Az újabb felállásnál viszont jól látja, hogy a siker kulcsa az, ha kiveszi magát a támadás vonalából (05:07), főleg, hogy ellenfele egyáltalán nem erre számított – bár az edző most végre beleszól.

A kiegészítő anyagot a Maflás Facebook oldalán találjátok.