MAGAMRÓL

Szabados Tamás vagyok, 4. danos ninjutsu oktató. 2008-ban alapítottam és azóta vezetem a MAFC Ninjutsu szakosztályát. Amikor testnevelést kezdtem tanítani a BME-n, szembesültem azzal, hogy a testnevelés órák semmilyen módon sem illeszkednek az egyetem tananyagába. Ezért úgy állítottam össze az óráim anyagát, hogy segítsék a mérnökképzést, és összhangban legyenek a modern európai iskolarendszer anyagával, oktatási-, nevelési céljaival és módszereivel. Szabadidő szakosztály vagyunk, nem versenyzünk. Ezen az oldalon a harcművészettel, harcművészet oktatással kapcsolatos tapasztalataimról, gondolataimról olvashattok. A honlapunk: http://modernninjutsu.eu/

Friss topikok

SPIRITUALITÁS ÉS HARCMŰVÉSZET

2021.09.10. 09:25 Napi Maflás

Sokan úgy vélik, hogy a harcművészeteket az különbözteti meg a nyugati sportoktól, hogy a harcművészetek spirituális többlettel rendelkeznek. Ilyenkor rendszerint azokra az ezoterikus elméleti háttérrel rendelkező misztikus gyakorlatokra gondolnak, amelyeknek hagyományosan szakrális jelentőséget tulajdonítanak.

 qigong-1-1.jpg

 

Bár kétségtelen tény, hogy a hagyományos harcművészetek szorosan összefonódtak a különféle vallások misztikus tanításainak egyes elemeivel, és számos harcművészet alapítói, illetve gyakorlói között találunk született misztikusokat, a harcművészetek gyakorlása révén senki se tesz szert szakrális tudásra. Az ezzel kapcsolatos kijelentések – mármint, hogy a harcművészetek révén szakrális tudás birtokába juthat az ember – leginkább az önismeret hiányára vezethetők vissza.

 

Szálazzuk szét a dolgokat

 

A harcművészet gyakorlása során mozdulatokba zárva adjuk át a tudást. Az így megszerezhető ismeretek rendkívül széles skálán mozognak: az alapvető mechanikai, anatómiai alapvetésektől, a taktikai, stratégiai elveken át, saját határaink és mozgatórugóink elfogadásáig és beéléséig terjed. A probléma az, hogy egy mozgássort akár több tucat módon is el lehet rontani, és ha elkezdjük javítgatni a hibákat, sose érünk a végére – nem beszélve arról, hogy szinte lehetetlen egyszerre figyelni arra, hogy kiküszöböljük minden hibánkat.

Épp ezért a harcművészetekben a tökéletes mozdulat megragadására törekszünk. Egyszerűbb és gyorsabb a jót megtanulni, mint a rosszat javítgatni. Persze a tökéletes mozdulat megvalósítását leginkább az ember maga akadályozza: mindaz az ismeretanyag, amit addigi élete során felhalmozott. A tökéletes mozdulat először csak kipattan az emberből. A legtöbb ember nem tud válaszolni rá, amikor rákérdezünk, hogyan csinálta. Épp ezért mondjuk el számtalanszor a tanítás során: Ne akard, hagyd megtörténni. Ez pedig az ember lelkiállapotán múlik – és ezzel máris benne vagyunk a misztikus gyakorlatok sűrűjében.

 

kok.jpg

  

 

Misztikus élmény, misztikus tapasztalat, misztikus gyakorlat

 

Mindenkinek volt már misztikus élménye. Nem kell hozzá sok, elég vízparton ejtőzni napnyugtakor, és egyszer csak megszűnik az idő, eltűnnek a határaink, eggyé válunk a mindenséggel. Bármilyen intenzív élmény, a legtöbb emberben lassan elhalványul, de időről-időre, különböző helyzetekben átéljük ugyanezt, vagy valami nagyon hasonlót: hogy minden mindennel összefügg, és valami nagy egész része vagyunk.

A misztikus tapasztalat más, de mégis ezzel rokon. Ha valaki elmélyed valamiben, és kellő ideje gyakorolja, akkor egy idő után lesznek olyan pillanatok, amikor nem kell gondolkoznia: szinte maguktól, a semmiből bukkannak fel a megoldások, mintha egy láthatatlan kéz igazgatná a dolgokat. Ezt az állapotot a művészetekben ihletnek nevezik, de a tudományos kutatók is ismerik: számos felfedezés született már így. Ugyanezt az érzést bármilyen más tevékenység során is megtapasztalhatjuk, a reggeli futástól az íjászatig. És bár az ember hajlamos az ilyenkor tapasztalt euforikus érzéshez kötni a sikert, valójában arról van szó, hogy ha elegendő ismerettel és tapasztalattal rendelkezünk, az agy a sok energiát felemésztő gondolkozásról átvált az első rendszerre, azaz robotpilótára kapcsol. Egyébként az életünk nagy részét így éljük le, csak a legtöbb embernél a hétköznapi tevékenységekhez nem társul az ihletett pillanatok eufóriája. A döntéseink zöme nem tudatos döntés, hanem automatikusan történik. Ezt megkönnyíti, hogy az agy nagyon könnyen felismeri a meglévő mintázatot, adott esetben a rendszert – gyakran ott is, ahol nincs. Viszont, ha elegendő ismerettel, tapasztalattal rendelkezünk valamilyen téren, erőfeszítés nélkül érzünk rá a jobbnál jobb megoldásokra, ami felemelő élmény. A munkaalkoholisták is ezt az érzést kergetik.

 

49bfa7a7646bb6ee2514a2eb5fd3f811.jpg

 

A misztikus gyakorlatok célja kettős: egyfelől a tökéletes pillanat megragadása valamilyen tevékenység közben, másrészt az ezt kísérő eufória kiváltása. Valójában olyan meditációk, amelyek felgyorsítják a tanulás folyamatát. Erre akkor van szükség, amikor egy gyakorlat túl bonyolult ahhoz, hogy tudatosan kontrolláljuk – márpedig, ha valóban a dolgok mélyére hatolunk, előbb-utóbb a legegyszerűbbnek tűnő dolgok is átláthatatlanul összetetté válnak.

A misztikus gyakorlatok ezért érzésekkel dolgoznak. A célzott meditációs gyakorlatokkal egy-egy részproblémát küszöbölünk ki, és ha jól van felépítve a rendszer, előbb-utóbb megtaláljuk az egyensúlyunkat és elérjük a belső harmóniát. Bizonyos szempontból királyi út, hiszen nem szükséges megérteni, mi történik valójában: akkor is működik, ha nem tudatosul bennünk, igazából mit is csinálunk. Nem véletlen, hogy több ezer éven át fennmaradtak ezek a gyakorlatsorok, ugyanis azzal, hogy kikapcsolják a folyamatból a dolgok megértését, felgyorsítják a tanulást. Az, hogy ma is virágoznak a különböző misztikus, ezoterikus, spirituális iskolák, mutatja, hogy bizonyos szempontból mennyire hatékony a módszer.

 

d5b6f8f18cfc53e21025e52882a53761.jpg

 

A cikk második részét itt tudod elolvasni

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://napimaflas.blog.hu/api/trackback/id/tr1416685000

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Budō Baka 2021.09.10. 11:42:40

Velős jó írás, bemutatja az egyik aspektusát a harcművészeti "spiritualitásnak".
Van viszont ennél több is, a kérdés sokkal rétegeltebb.
A harc során nem csak a test a lényeges, hanem a tudat is. Nem valami elvont, spirituális módon, hanem nagyon egyszerűen a pszichológia, a jelenlét, a képesség hogy úrrá legyünk a zsigeri, bénító félelmen (Rory Miller részletesen értekezik arról, hogy ez micsoda és miért alakulhatott ki), és mozgásra bírjuk a testünket.
A modern pszichológia értelemszerűen nem létezett az edo-kori japánban. Az emberi elmével, a tudat változásaival viszont intenzíven foglalkozik a buddhizmus, és bizonyos szintig (hogyan formálhatjuk magunkat tudatosan jobb, tettre készebb, hasznos emberekké) a neo-konfucianizmus.
Amikor Takuan Soho zen szerzetes és Yagyu Munenori a harcművészet-elmélet egyik pionírja a "ki irányításáról" írnak, az egy Menciusztól származó gondolat átvétele a figyelmünk irányításáról, nem pedig valami misztikus energiaáramoltatás. Ha figyelmesen olvassuk a Heiho kandensho (ami sok más ilyen elméleti munka alapja volt) írásait például "a ki megtorpanásáról" nehéz nem párhuzamokat észrevenni a mai "lefagyás" jelenségével.

Bár ebben a részébe annyira nem ástam bele magam, de jelenleg úgy gondolom, "A macska fantasztikus tudománya" című kardvívó esszé (olvasható itt: terebess.hu/zen/IsszaiCsodzan.pdf) ugyanazzal a flow-éményszerű jelenséget és automatizált profizmust igyekszik megragadni, amit a posztban is írsz.

Ez, valamint a tény, hogy a középkori szamuráj éppen ugyanolyan babonás volt, mint az európai, Isten segítségéért fohászkodó lovag. Minden (akár természetfeletti) előnyt meg kell ragadni a győzelemért.
Ugyanakkor ha jól emlékszem, például pont Tobin Threadgill, a Takamura-ha Shindo Yoshin-ryu vezető mestere árulta el egy interjúban, hogy az iskola felső tanításai közt szereplő "shinto rituálék" a hozzá tartozó vallási szöveg kántálásával, valójában a szöveget megfelelően kántálva egy légzőgyakorlattá válik, a tüdő edzésére.

Igaz, vannak, akik nagyon belelovalták magukat az ezotériába, a legismertebbek ezek közül Ueshiba Morihei. Azonban egyes kutatók, mint például Cristopher Li azon a véleményen van, hogy a Kojiki-t idéző mindenféle kozmikus ős-shinto magyarázatok valójában nagyon is konkrét technikai alapelveket tartalmaznak, csak ilyen szimbolikus, borzasztóan elvont formában (angolul erről cikk itt: www.aikidosangenkai.org/blog/aikido-floating-bridge-heaven/)
Ez lehetett akár azért, mert Ueshiba szeretett nagyon misztikusan megnyilvánulni, vagy akár azért, (is) mert mint sok más iskolában, az ilyen absztrakt, kívülállók számára értelmetlennek tűnő magyarázatokkal biztosították az iskola titkainak megőrzését, a belső tanulók számára akiknek egy idő után lehetőségük nyílt dekódolni a nonszenszbe csomagolt tanítások lényegét.

Röviden összefoglalva, nekem meggyőződésem, hogy a "harcművészetek spirituális" oldala egy elég félreértett dolog. Nagyon gyakorlatias igényekből, és célzattal alakulhatott ki. Aztán valószínűleg pont az történt vele, mint minden vallásos, spirituális tanítással amit a praktikus okok hívnak életre, ám a világ haladtával a lényeg elvész és már csak maga a gyakorlat marad meg (gondoljunk az ortodox zsidó előírásokra, amik egészségügyi meg még sok más szempontból teljesen logikusak az eredeti kontextusukban, egy ókori sivatag közepén). Ez illetve a tudás elvesztése, hiszen elég volt csak annyi, hogy az iskola mestere váratlanul, még azelőtt meghaljon, hogy az utódjának elmondhatta volna az elvontnak tűnő praktikák valódi értelmezését.

Napi Maflás · http://napimaflas.blog.hu/ 2021.09.10. 18:17:49

@Budō Baka: ez csak a cikk első fele, csak nem raktam fel egyben, mert túl hosszú lett volna.
Szerintem a középkori harcművészeti iskolák alapítói és gyakorlói őszintén hittek a korabeli misztikus magyarázatokban, és a saját kiválasztott voltukban is.
Persze nagy kérdés, hogy a 21. században miért ragaszkodik valaki az ókori világnézetben gyökerező elméletekben.
süti beállítások módosítása