Erik Paulson a legjobb edzők egyike. A Greg Nelsonról szóló első posztban látható egy villanásra. Paulson azok közé tartozik, akik a gyakorlatban is tesztelték a tudásukat: öt évig volt félnehézsúlyú Shooto világbajnok, és veretlenül vonult vissza.

Mint a harcművészet legtöbb igazán nagy alakja, ő is több stílust tanult. Judóval kezdte, de csakhamar rájött, hogy nem árt több oldalról megközelíteni a küzdelmet. Többek közt elmélyedt a klasszikus birkózásban, a brazil jiu-jitsuban, de belekóstolt a szambóba, az ökölvívásba, a taekwondóba, a muay thaiba, a Jeet Kune Do-ba, a kaliba – Dan Inosanto az egyik korai videóban vele mutatja be a technikákat.

Erik Paluson azok közé tartozik, akik a harcművészetben a hatékonyságot tartják elsődlegesnek. Az ő technikái éles helyzetben is működni fognak. Ehhez természetesen megfelelő fizikumra van szükség, de erőnlét nélkül amúgy sincs hatékony önvédelem. Az ő rendszerében a legváltozatosabb módon edzik fel a testet.

Bár rengeteg irányzatot tanult, ezek nem egymás mellett élnek benne, hanem egységes egészet alkotnak. A vezérelv amire felfűzi őket, nem valami sajátos filozófia, vagy a hagyomány, hanem egy rendkívül gyakorlatias nézőpont: mi az, amit el lehet adni a bunyóban. Számára az esztétikum a célszerűségben rejlik.

Bár lenyűgöző módon dolgozik, mégse a technikái a legérdekesebbek, hanem az, ahogyan tanít. Mindent tud az egyes technikákról és az anatómiáról, amit tudni lehet. Valójában az izgalmas, ahogy felépít egy technikát: a szemléletmódját érdemes átvenni, és mindent, amit az ember tanult vagy tanul, ezen a szemüvegen át nézni.

A bevezető képsorokból látszik, hogy Paulson nem bízza a képzeletre, hogyan festenek ezek a fogások a gyakorlatban (00:23). Erő, sebesség, fókusz és dinamika – amikor bemutat valamit mindez ott van. Emiatt válik az ember nyitottá a magyarázatra.

Első lépésben több szögből bemutatja a technikát (01:12, 01:19, 01:30, 01:40), amivel több legyet üt egy csapásra. Egyfelől memorizáltatja a mozdulatsort, másfelől már itt felvillannak azok a finomságok (01:53, 02:02, 02:10, 02:14, 02:28, 02:35, 02:55, 03:37), amitől igazán működik a dolog, és amikor magyaráz, már nem lesznek egészen ismeretlenek. Sosem tekinti statikusnak a helyzetet, mindig mutat valami apróságot, amivel korrigálni lehet, ha nem jönnének össze 100%-ra a dolgok (03:01, 03:06, 06:14, 06:23, 07:08, 08:43).

Nála nincs misztikus varázslás, csak kőkemény anatómiai alapra épülő testmechanika (05:04, 05:26, 06:43, 06:47, 06:50, 06:54, 07:33, 08:05, 08:27).

Bár rengeteg végtelenül gondosan felépített oktató DVD-t adott ki, fölösleges másolni a technikáit. Ha az ember azzal az igényességgel, céltudatossággal és kreativitással közelít bármely rendszerhez, mint ahogyan Paulson, egész biztosan jó lesz az, amit csinál.

A kiegészítő anyagot a Maflás Facebook oldalán találjátok.