Legutóbb az egyik kommentben szóba hozta valaki a biztonsági bokszot. A biztonsági boksz lehet okos, eredményes, csak éppen nem ezért szeretjük a bunyót. Ha pontokat akarok számlálgatni, arra ott a foci, vagy a tőrvívás. A ringbe azért lép az ember, hogy odategye magát, nyelje a pofont, és felőrölje a másikat – ha megy. Sose érdekelt, hogy ki hány övet bokszolt össze magának. Az unalmas bunyósok legfeljebb az eredménylistákra gerjedőket ajzzák fel. A közönség nagy része viszont azért jár ki, hogy őszinte nyílt küzdelmeket lásson, és ha valakit zavar az, ha két ember szét akarja tépni egymást, az nézzen golfot vagy teniszt.
Amikor magas szintű profik csapnak össze, az emberi teljesítőképesség határait feszegetik. Sose az a kérdés, hogy kibírnánk-e, hanem az, hogy ki lehet-e bírni, mekkorát lehet ütni, meddig képes valaki pörögni, a padlóról felállva megfordítható-e az összecsapás, és ha igen, hányszor.
A Gatti-Ward mérkőzés klasszikusnak számít. Azok közé tartozik, ahol valójában lényegtelen, hogy a végén kinek a kezét emelik a magasba. A résztvevők oda-vissza padlózták egymást – a negyedik menetben Ward futott rá egy mélyre csúszott testütésre –, de nem adta fel. A kilencedik menet elején komoly belharcba keveredtek, és ezúttal Ward ökle sült el (00:37). Igaz, után rutinosan odaugrott, és lenyomta ellenfelét a földre, aki azért elég nehezen állt föl (00:46). De fölállt (01:00).
Ward viszont úgy gondolta, hogy ideje befejezni. Még egyszer megkínálta Gattit ugyanott, ahol az előbb leküldte (01:06), azután folytatódott a mateklecke, azonban itt nem volt se összeadás, se kivonás, se szorzás, csak osztás (01:07, 01:08, 01:09, 01:10, 01:13, 01:14, 01:16, 01:17, 01:19, 01:20, 01:22, 01:25). Mindenki azt várta, hogy Gatti mikor adja föl, azonban ő egyszercsak visszaütött (01:26). Míg Ward láthatóan kiütötte magát (01:29), Gatti egyre veszélyesebb lett (01:35).
És nemcsak átvette az irányítást (01:38), hanem most ő tette Wardot ugyanúgy darálóba, ahogy az csinálta vele az imént (01:46, 01:48, 01:50, 01:54). Ward viszont pokoli jól állta a veséseket (01:56, 01:57, 01:58), bár a bekapott ütések azért nyomot hagytak a reflexein (02:00). Gatti először a köteleknek (02:01), majd a sarokba szorította ellenfelét (02:13), és most Ward nyelte a pofonokat (02:23). A roham megviselte, azonban nem törte meg, míg Gatti teljesen kihajtotta magát (02:35). És most Ward indított két, irtózatos erejű pofonnal (02:41, 02:42).
Folyamatosan tisztán ütötte Gatti fejét, és minden emberi számítás szerint véget kellett volna, hogy érjen a meccs (03:06). Noha az utolsó percben Gatti már alig állt a lábán (03:12), azért maradt benne annyi, hogy visszaszóljon (03:25), és túlélje a mérkőzést. Még egyszer megjegyezném, hogy ez a kilencedik menet.
A kiegészítő anyagot a Maflás Facebook oldalán találjátok.
