A harcművészetek elterjedése alapvető változásokat eredményezett. Megjelentek az első, nem a távol-keleten alapított rendszerek, amelyek már egészen más kulturális háttérrel rendelkeznek, mint azok az iskolák, amelyekből kinőttek. Viszont ilyenkor – jó esetben – a hagyományőrzés helyett a hatékonyság kerül előtérbe. A BJJ ezek közé a stílusok közé tartozik, hiszen ma az MMA-ban ugyanúgy nem lehet hosszú távon megélni nélküle, ahogy ökölvívás vagy muay thai tudás nélkül sem.
A film eleje legfeljebb azok számára érdekes, akik kedvüket lelik a régi típusú judo és jujutsu küzdelmek elemzésében. Carlos Gracie nyújtása, kondíciója (02:25), viszont jól példázza, milyen alapokra épült a BJJ. Nem véletlen, hogy ezt a bemutatót követik a technikák.
Ami azt illeti, Carlos nem finomkodja el, hanem rögtön belecsap a lecsóba (03:19). Bár a legtöbb ember valószínűleg nem ezzel indítaná a fogásból szabadulást, a végrehajtás módja, robbanékonysága meggyőző. Az már csak hab a tortán, hogy Fedor Emelianenko ugyanezzel a technikával nyert a koreai óriás ellen.
A következő földrevitel már nem ilyen látványos, azonban Carlos most sem tagadja meg önmagát. A végén egy hatalmas ugrással töri át a másik védelmét (03:28), hogy pontot tegyen a küzdelem végére (03:31).
A technikák közt természetesen akad a klasszikus judóból ismert megoldás is (03:42, 05:56, 06:03). Helio Gracie szintén pár ilyen elemmel folytatja a bemutatót (04:12, 04:21, 04:29). Igaz, a befejezésnél már felbukkan a BJJ névjegyévé vált lábfeszítés is (04:31, 04:55, 05:44).
A kés (05:12, 05:17, 05:25, 05:31), a bot (04:34), a rúgások (04:53, 04:59) vagy a zártöklös ütés (04:40) elleni védekezés pont olyan, mintha egy korabeli katonai önvédelem anyagot néznénk. Tegyük hozzá, ebben a korszakban a judo afféle univerzális önvédelmi fegyvernek számított. Az akkori judósok gond nélkül felvették a versenyt az ökölvívás legjobbjaival. A befejezés ugyan karfeszítés, azonban a korszak felfogásában ez gyakorlatilag könyéktörést jelent.
És persze vannak az ősidőket idéző, meglepő megoldások (04:46, 05:37, 05:51, 05:53), csak az a különbség, hogy míg a hagyományőrzők esetében az ember szívja a fogát a technikák láttán, amikor Helio Gracie mutatja be ezeket a fogásokat, a nézőben a kétség szikrája sem ébred. Én nem ezt a megoldást választanám, de nem merül fel bennem, hogy ő ne tudná eladni.
A lőfegyver elleni védekezés viszont rendkívül logikus. Esze ágában sincs megvárni, míg a másik előkapja a fegyvert, és ebben az esetben maga a feszítés is értelmet nyer (05:06).
A korszakra jellemző módon nem tudták megállni, hogy a végén ne illusztrálják egy kisfilmmel a BJJ-ben rejlő lehetőségeket (06:18).
A kiegészítő anyagot a Maflás Facebook oldalán találjátok.