A ninjutsu külföldön sokkal népszerűbb, mint Japánban. Ez elsődlegesen abból fakad, hogy a ninják évszázadokon át az univerzális főgonosz szerepét játszották a japán tömegkultúrában, akikhez képest Batman összes ellenfele pitiáner kezdő csupán.

Hazájukban a ninjákhoz az orvgyilkossággal és fekete mágiával foglalkozó titkos társaságok képzete tapadt. A jó ninja figurája csupán a XX. században jelenik meg, és a film-, és mangaipar minden erőfeszítése is kevés ahhoz, hogy kitörölje a több száz éves előítéleteket.

A ninjutsu épp ezért kénytelen volt nyitni más kultúrák felé. A hagyományos harcművészetek egyik legvonzóbb eleme, hogy eltörölte a származási korlátokat. A harcművészetben egyedül a teljesítmény számít, ami alatt persze nem csupán a technikai szintet kell érteni, hanem azt is, hogy ki milyen emberré formálta magát.

A ninjutsu nem a bushidóból ered, még akkor sem, ha annak számos elemét átvette. Jóval szabadabb, kötetlenebb, a filozófiáját nem köti meg a feudális szokásjog, és mindig megvolt benne a fennálló, magát isteni rendnek tekintő, monolitikus hatalommal szemben való ellenállás. A ninják a társadalom számkivetettjei, és emiatt hajlékonyabbnak, nyitottabbnak kellett lenniük a sógunátus erejét megtestesítő szamurájoknál. A legendák ninjaklánjai a hírszerzés mesterei voltak, ezért be kellett épülniük a társadalom szövetébe – és a kapcsolatépítés, a kölcsönös előnyökön alapuló hosszú távú együttműködés igénye a mai ninjutsuban is megjelenik.

A ninja folyamatosan alkalmazkodik a változó körülményekhez. Ez nagyfokú önismeretet, és helyzetelemező készséget igényel. A ninjutsu szokatlannak tűnő megoldásai nem a túlhajtott extravaganciából fakadnak – bár kétségkívül van bennük némi színpadi elem –, hanem abból, hogy nem a készen kapott mintákat próbálja ráerőltetni az adott helyzetre, hanem igyekszik megtalálni a legoptimálisabb megoldást. A stílus nem az elegáns győzelemre, inkább a hatékonyságra és a túlélésre törekszik.

A ninjutsu csapatmunkára épül, ami lényeges eltérés a hagyományos budótól. Az egyéni fejlődés, és a páros gyakorlatok mellett viszonylag korán megjelenik a közös problémamegoldás. Ebben az is segít, hogy a ninjutsu nem merül ki a test-test elleni küzdelem tanításában.

A modern ninjutsu hagyományos harcművészet – azaz az iskolai oktatás szerves részét alkotó tantárgy. A jelenlegi európai iskolarendszer oktatási-nevelési céljaival, módszertanával azonosuló, a diákok tanulmányi előmenetelét segítő rendszer.

A hatékonyságot sokkal lényegesebbnek tartja, mint a hagyományőrzést, ami elemrepertoárjában is tükröződik. A modern ninjutsu alapvető eleme az önismeret, ezért arra törekszik, hogy a tanulók reálisan lássák önmagukat. Az egyes technikákat a különböző élethelyzetek modelljének tekinti, és az így megtapasztalt elveket megpróbálja beépíteni a gyakorlók mindennapjaiba.

A kiegészítő anyagot a Maflás Facebook oldalán találjátok.

(Folyt. köv.)