A lethwei burmai stílusú harcművészet. Gyökerei állítólag az ősi Kínába és Indiába nyúlnak, de valójában nem lehet tudni, hogy a mai rendszerben mennyi a tradíció és mennyi a huszadik századi technika. Faluhelyen mindmáig gyakorolják a közösségi szórakozásnak ezt a sajátos formáját, de azok az összecsapások leginkább kocsmai bunyóra emlékeztetnek. 

A mai anyagban látható burmai bajnok sokkal képzettebb, mint az átlag lethwei harcosok. Az utóbbi időben divatba jöttek a burmai thai összecsapások – ezek váltakozó eredménnyel folynak. Ez a mérkőzés is ilyen presztízs meccs. A lethwei szabályai némileg eltérnek a muay thaitól: itt megengedett a fejelés, illetve kiütés után a földre került versenyző még öt percig úgy dönthet, hogy folytatja a küzdelmet – ha akarja. A másik lényeges különbség, hogy a lethwei mérkőzéseket kesztyű nélkül vívják.

A második menetben kapcsolódunk be az összecsapásba. Az első menetben inkább a thai bajnok dominált, ököllel, könyékkel, lábbal is többször megfogta a burmai bajnokot, és amikor összekapaszkodtak, ő jött ki jobban a földrevitelből.

A thai srác kék, a burmai fehér nadrágban van. A burmai fiún nem látszik, hogy különösebben megrendítették volna az előző menetben kapott pofonok. Folyamatosan jön előre, tereli ellenfelét (00:44). Ütés nemigen csattan, ha valaki nem tudja befejezni az akciót (00:48, 01:09), inkább odébb szökken (00:49, 01:10, 01:13), de nem kockáztat. Kesztyű nélkül több az üresjárat, élesebb a bunyó. Itt minden ütésnek súlya van. Aztán a burmai jön előre egy rúgással (01:11), majd elcsattan egy lecsúszó könyökös is. A thaiföldi megereszt egy térdest (01:12), de minden látható eredmény nélkül.

Ismét a burmai kezdeményez egy ütés-rúgás kombinációval (01:18), azonban nem jön be neki, mert a thaiföldi elkapja a lábát, és földhöz vágja (01:19). A könyököse viszont elhibázza az ellenfél fejét (01:20). Majd megint a burmai srác indul neki, ám ezúttal rászalad egy zártöklös pofonra (01:49). Külön jellegzetessége a lethweinek, hogy a lassításokban a tiszta találatokat hangeffekttekkel is jelzik.

Aztán nekilódul a lethwei bajnok, de nem tud áthatolni ellenfele védelmén (01:59), aki lefogja és beleviszi egy birkózásba (02:01). Most a thai próbálkozik rúgással (02:18), és fordított előjellel ismétlődik meg az előbbi jelenet – ő kerül padlóra (02:19). Miután feláll, megkísérel pontot tenni a találkozó végére (02:30), de nem jön össze a dolog, és összekapaszkodós, huzakodós birkózás lesz belőle (02:32). Ekkor már látszik, hogy a burmai bírja jobban fizikailag (02:42), ami csakhamar egyértelművé válik (02:56, 03:03). A thaiföldi két ütést is benyal, az egyiket a sarokban (03:06), a másikat miközben földre vitte az ellenfelét (03:13), és ebben a műfajban ez sok (03:24). Az ő elcsúszott könyököse (03:10) gyakorlatilag nem oszt és nem szoroz.

Bár rendesen padlót fog (03:27), úgy dönt, folytatja (04:27), ellenfele azonban nem kíméli (04:28, 04:32, 04:50, 04:57), tőle pedig már csak erőtlen csapkodásra telik (04:58).

A gong után folytatják (05:22, 05:29), ám hiányzik belőle az a meggyőződés, amit az első menetben mutatott. Nem sokáig húzza, bekap egy pofont (05:38), és ez több mint elegendő (05:47, 06:01, 06:13). Hiába próbál, nem tud lábra állni (06:17, 06:19, 06:20), végül ellenfele nyalábolja fel (06:24), és viszi be a sarokba (06:30).

Az első menetet a Maflás Facebook oldalán találjátok.