Ütni vagy fogni? Örök vita. A Mafláson már több olyan mérkőzést láttunk, ahol judósok, sumósok csaptak össze mma-sokkal, vagy ökölvívókkal. Ezeken a viadalokon sokkal nehezebb megmondani, hogy melyik stílus győz, mint azt, hogy melyik versenyző. Az efféle vegyes rendszerű meccseken amúgy is felkészülnek egymásból az ellenfelek: a birkózók valamennyire megtanulnak ütni, blokkolni, az öklözők pedig igyekeznek nem beleragadni a fogásokba.
A mai anyag követi a jelenlegi trendet. A K1 és az mma amúgy is a különböző irányzatok képviselőinek összecsapására épül – igaz a szabályok minden esetben villámsebesen egységesítették a versenyzők harcmodorát, de nem ez az első eset a harcművészetek történetében, hogy így születnek új stílusok.
A sanshou vagy sanda szintén egyfajta kísérlet, ami arra törekszik, hogy a különféle kung fu irányzatok képviselői összemérhessék a tudásukat. Amit ma látunk, leginkább azért érdekes, mert egyértelműen lejön belőle, hogy az uniformizált szabályrendszer ellenére is mennyire sokrétű tudott maradni a kínai harcművészet.
Az mindenesetre már az első fél percben kiderül, hogy az ütések-rúgások világa (00:28, 00:31) egyik féltől sem idegen. Valahol az se meglepő, hogy a belharcból viszonylag gyorsan átmennek fogásba (00:32), hiszen ez a megoldás az ökölvívástól sem idegen. Egy darabig nemigen lehet eldönteni, hogy csuka fogta róka vagy róka fogta csuka (00:33), még akkor se ha a fogásbontást követően elcsattan egy-egy ütés (00:35). A lábsöpréssel kombinált egyensúlyelvétel pedig nem igazán sikerül (00:36).
Ismét rúgásokkal kezdik kóstolgatni egymást (00:42), majd a fekete ruhás rászalad néhány pofonra (00:44), ami viszont egyáltalán nem zavarja abban, hogy ezúttal korrektül végrehajtsa a dobást (00:45). Miután felállnak, a szokásos mentrend szerint folytatják: rúgások, ütések (01:00), majd ismét fogás (01:01), bár itt a fogásbontásnál elcsattan pár pofon (01:02, 01:04). Csaknem másfél percnél lesz világos, hogy a fekete ruhás srác mire játszik (01:18). Ekkorra sikerül felmérnie ellenfele hibáit, és egyre jobban rákényszeríti a saját harcmodorát.
Tegyük hozzá, nincs könnyű dolga. A vörös ruhás srác mindent megtesz annak érdekében, hogy kibillentse egyensúlyából (01:33, 01:48, 02:10), de nem jár sikerrel (01:50, 02:12). És bár érezhetően bepöccen utána (03:22), ismét csak ő húzza a rövidebbet (03:24).
A második menet ott folytatódik, ahol az első véget ért (04:12), bár a fekete ruhásnak ezúttal nem sikerül leröpíteni ellenfelét az emelvényről. De a combrúgások (04:24, 05:07, 05:19) ugyanolyan hatástalanok, mint a fejre irányuló támadások (05:43, 06:04), viszont most is láthatunk egy szép dobást (05:29).
A kiegészítő anyagot a Maflás Facebook oldalán találjátok.
