A modern karate látványosan elszakadt a klasszikus gyökerektől, amikor az oktatás és önnevelés helyett fokozatosan a versenyzés felé fordultak a mesterek. Hogy ez jó vagy rossz, az egyéni nézőpont kérdése, mindenesetre a világ ebbe az irányba haladt. Míg a hagyományos karate nem követte a változásokat, ezért edzésmódszertana egyre inkább túlhaladottá vált, a full contact versenyeken induló iskolák beágyazódtak a világ harcművészeti életébe.
Az Ashihara karate a Kyokushinkaiból nőtt ki. Bár alapítója inkább utcai önvédelemnek szánta, mint versenysportnak, a profi versenyzők közt szép számmal találhatunk Ashihara karatésokat is. Ez az iskola nemigen hasonlít a hagyományos Shotokan edzésekre. Az Ashihara sallangmentesített karate. Természetesen ezt is lehet jól (00:27), és kevésbé jól (00:31) csinálni – a harcművészetben sosem a stílus, hanem az ember számít.
Nekem mindenesetre nagyon bejön ez az oktatófilm. Az egyik legjobb, amit ebben a műfajban láttam. A bázis meggyőző (03:25, 07:06), a blokkok pontosak és kemények (00:39, 02:16), a támadások, ellentámadások gyorsak, erőteljesek (00:01, 00:02, 00:50, 01:36, 02:40, 04:41). A technikákat több szögből is megmutatják (02:51). A paóval végrehajtott gyakorlatokon (06:02, 06:12) látszik igazán, milyen magas színtű lábtechnikát kíván a rendszer, de ezeket a kombinációkat is rendkívül meggyőzően mutatják be (00:27, 06:35, 06:44, 08:20).
Ezzel együtt se lehet azt mondani, hogy csupán annak ajánlható a stílus, aki kedveli a magas rúgásokat. Az Ashiharára a gyakorlatias gondolkodás jellemző. A támadásokba igyekeznek nem beleállni, ha lehet, inkább kitérnek előle (01:24, 02:27, 02:52, 02:56). Az ellenfél egyensúlyát lábtámadásokkal igyekeznek megingatni (00:02, 00:12, 00:15, 00:24, 01:43, 01:53, 06:30, 06:33, 06:48, 07:52), viszonylag sok a dobás, földrevitel (00:16, 00:45, 01:37, 01:44, 01:53, 07:01), és természetesen nem maradhat el a befejező támadás sem (00:50, 00:53, 00:56, 01:45, 04:55). A magas rúgások blokkját meglepően gyakran követi szűk könyékütés (00:06, 00:10, 00:13, 00:16), és a töréstechnikai bemutató (00:07) nem hat kétséget afelől, hogy mennyire hatékony ez a megoldás.
Az Ashihara előszeretettel használja a térdrúgásokat is (01:26, 01:36, 01:52, 02:29, 04:42, 06:52). Ha kell, szívesen épít az egyidejűségre (01:13, 01:24), de nem feltétlenül ragad bele a leglogikusabbnak tűnő technikákba (01:28). Mivel elsődlegesen önvédelemben gondolkozik, alapvetőnek tartja a folyamatos kontrollt (00:48, 01:25, 01:58, 02:33, 02:46, 08:20). Kifejezetten utcai technika a lendülő csípőt célzó rúgás (06:40), a tartó láb térdének szétrúgása (06:48), illetve a földrevitelt (08:20) követő fejrúgás is (08:30) – bár ez utóbbi mehet bordába is (09:02). Persze mindehhez tökéletesen kell tapadni a talajba (08:44, 08:46), de ha megvan, nagyot zakózik a másik (09:00). Az utcán ilyenkor természetesen kötelező a folytatás (09:02).
A kiegészítő anyagot a Maflás Facebook oldalán találjátok.
