Az emberben, amikor elkezd harcművészetet tanulni, az okok közt rendszerint ott motoszkál az a homályos, közelebbről nem körülírt cél, hogy „meg tudjam védeni magam”. Hogy ki ellen, mi ellen, az nem mindig tiszta. Sokaknál ez azt fedi, hogy valamiféle rejtélyes távol-keleti technikák segítségével szeretnék leszerelni az ellenfelet – nagyon sok irányzat él ebből az óhajból. Azok, akik azért választják a full contact irányzatok egyikét, mert azok keménynek, már közelebb járnak a megoldáshoz. Az önvédelem nagyon ingoványos terület, ha az ember nem őszinte magához. Az önámítás keményen visszaüthet. De a másik fél mindenképpen.
Nem lehet eléggé kihangsúlyozni: kellő fizikum nélkül nincs hatékony önvédelem. Ha a támadások nem átütők, hiába visz be az ember találatokat, nem megy vele sokra. Legfeljebb annyit ér el, hogy felbőszíti az ellenfelet. Hiába a biztos blokkok, a jó ütemérzés és a megfelelő távolság: a legkicsiszoltabb technikai elemrepertoár se ér semmit, hogyha nem sikerül megrendíteni a másikat. A legjobb védekezés a letaglózó ütőerő. Ha hatástalan a támadás, semmi se állítja meg az ellenfelet.
A mai anyag jó példázza mindezt. Mike Bernardo és Masaaki Satake fizikailag nincsenek egy súlycsoportban. És innentől nem segít az okos taktika, sem a jól felépített kombinációk.
Az elv gondolom az lehetett, hogy Satake combosokkal távol tartja és lelassítja ellenfelét. Ez az elgondolás több szempontból is kudarcnak bizonyult. Az első, hogy Bernardo viszonylag jól védte a combrúgásokat (01:13, 01:17, 01:24, 01:32, 02:04, 02:52, 03:17, 06:08, 06:22). A másik, hogy amik betaláltak, se nagyon okoztak neki problémát (02:03, 02:43, 02:46, 03:32, 03:35, 04:44, 06:11, 06:29). Egyáltalán nem lassult le, sőt még ehhez hasonló ruganyos ellentámadásokra is telt tőle (02:20). Nem ment bele a szurkálós-ellentámadásos játékba, hanem keményen rámászott a másikra (01:33).
Satake hiába állt oda verekedni, az első menetben gyakorlatilag végig esett, kelt (01:41, 03:03, 03:36). Ráadásul a fejrúgásokkal (01:57, 02:02, 02:25) se volt több szerencséje, mint a combosokkal, a testre mért támadások pedig lepattantak ellenfeléről (03:20, 03:23, 03:30, 03:32, 03:42), aki ha nem ment bele a bunyóba pont olyan levegőpajzsot húzott maga köré, amilyet neki kellett volna (02:06, 04:48). Persze nem mindig jönnek össze a dolgok, de valljuk be őszintén, Satakét az első menetben csupán a bíró mentette meg (03:46).
A második menet eleje ismét Bernardo egyértelmű fölényét hozza. Egészen addig, amíg rá nem szalad egy pörgősre (06:43), ami azután padlóra teríti (06:44). Igaz, nem akar ott dekkolni, de ezután fordul a kocka. Most Satake lendül bele (06:46, 06:47, 06:50, 06:52, 06:56, 06:57, 06:59). Azonban érezhetően kezd kifulladni (07:05, 07:07, 07:12, 07:18, 07:25), nem bírja szuflával. Bernardo ütése viszont pontosan ül (07:05, 08:52), és véget is vet az összecsapásnak.
A kiegészítő anyagot a Maflás Facebook oldalán találjátok.
