Amikor David Jesse Holt elkezdett ninjutsut tanítani Magyarországon, a legoptimistábbak úgy gondolták, két-három hónapig fog élni a dojója. Azt mondták, túl sok ninjutsu oktató van Magyarországon, Dave nem tud magyarul, egyszóval minden ellene szól. Tévedtek. Dave haláláig tanított.
Az első években American Ninjutsu/Iaido Training Association néven a Stephen K. Hayes-féle vonalat tanította. Ez gyökeresen más, mint amit a Bujinkan képvisel, és mágnesként vonzotta az embereket. Gyakran előfordult, hogy egy-egy edzésen közel százan voltunk. Dave sokoldalúsága mindenkit lenyűgözött.
Stephen K. Hayes
Megállíthatatlanul ömlöttek belőle a technikák, de alapvetően nem fogásokat, hanem gondolkozni tanított. Nem sémákat mutatott, hanem mindig az adott helyzethez alkalmazkodott. Ezt próbálta átadni nekünk is. Rengeteget improvizáltatott, és számos szituációt modellezett, hogy minél jobban kinyissa az emberek agyát. Aki hozzá járt, azt nem fenyegette a veszély, hogy beleragad egy adott technikába.
Bár nem törődött a technikák nevével, se azzal, hogy mértani pontossággal adja át a denshók mozgásanyagát, sok szempontból a harcművészetek hagyományos szemléletét követte. Amikor lehullott a hó, az egész csapatot kiküldte mezítláb futni a Fehérvári útra. Nem használtunk tatamit, és előbb-utóbb mindenki megtapasztalta, milyen jeges betonon, vagy nemrég learatott kukoricásban gurulni.
Suba Tibor - David Jesse Holt emléknap
Rengeteg olyan trükk volt a tarsolyában, amitől az ő ninjutsuja más lett, mint a legtöbb harcművészeti edzés. Ha mód volt rá, kint edzettünk. Volt, hogy edzés végén megkérdezte, hány 47-es vagy 18-as villamos ment el Budafok felé. Ha nem tudtuk, már nyomhattuk is a fekvőtámaszokat vagy a Jumping Jacket. Mert a ninja figyel. Akkor is, ha éppen közelharcot gyakorol.
Komoly hangsúly fektetett a csapatmunkára. Az ő felfogásában a ninják egymást mindenben támogató családot alkottak. Számos olyan feladatot kaptunk, ami segítette a csoportépítést. Sokszor mondogatta, hogy ha éles helyzetbe kerülünk, úgy kell ismernünk a társaink minden gondolatát, reakcióját, mint a sajátunkat, és megteremtette azokat a helyzeteket, amelyek módot adtak rá – és igaza volt, mert működött az életben is.
Ongjerth Dániel - David Jesse Holt emléknap
Mindent megtett annak érdekében, hogy a lehető legkülönfélébb dolgokat megtapasztaljuk. Barátai révén szerzett olyan épületet vagy akár több mint ötven hektáros területet, ahol zavartalanul gyakorolhattuk a behatolást, rejtőzködést, álcázást. Amit a hangokról, fényről, árnyékról tudok, azt tőle tanultam
Az ember sose tudhatta, mi lesz edzésen. Előfordult, hogy térképet kellett rajzolni, az is, hogy észrevétlenül kellett eljutni valahova, vagy akár az is, hogy a hétköznapi tárgyak fegyverként való használatát gyakoroltuk – kezdve a ruházaton. Dave a nagykabáttól a pólón át a baseball sapkáig mindennel mutatott technikákat.
Pál-Kovács László - David Jesse Holt emléknap
Alapvetőnek tartotta a túlélést a természetben. Rengeteget sátraztunk, és nem csak nyáron. Természetesen tanított nyomolvasást is. Sasszeme volt. Amikor valaki elhibázta a méteres fűben felállított céltáblát, és a shurikent elnyelte a mező, villámgyorsan megtalálta: egy eltört fűszál vezette nyomra, amit a fegyver kaszált el.
Legalább ilyen hangsúlyt fektetett a pszichés kiképzésünkre. Lassan, de biztosan tágította az emberek határait. Kereste a gyenge pontokat, de nem azért, hogy visszaéljen vele, hanem hogy segítsen. Aki tisztában van a gyengeségeivel és az erősségeivel, azt nemigen érheti meglepetés. Fontosnak tartotta, hogy fogadjuk el önmagunkat. Rengeteg gyakorlat célozta azt, hogy az ember ne törődjön azzal, mit gondol róla a külvilág. Számtalanszor elmondta: elég, ha te tudod, hogy győztél, mindenki nyugodtan higgye azt, hogy veszítettél. Nem érdekes. A lényeg, hogy elérd a célodat.
Baranyi György - David Jesse Holt emléknap
Sokat sztorizott, amiben keveredett a mese és a valóság, de a ninjutsu hagyományosan legendateremtő műfaj. Akárhogy is, ezekből a történetekből és az edzéseiből tisztán kirajzolódott, milyennek képzeli az ő ninjutsuját, és nagyon sokan éreztük úgy, hogy megfogtuk az isten lábát. Később, mikor csatlakozott a Bujinkanhoz – ahol villámgyorsan elérte a legmagasabb fokozatot jelentő 15 dant – a ninjutsuval kapcsolatos szemlélete is megváltozott. Ennek ellenére, akik az első időkben vele voltak, pontos programot kaptak, és aki akarja, végig tud menni a Dave által kijelölt úton.
Dave tavaly decemberben halt meg. A tanítványai és barátai közül összejöttünk páran, hogy életben tartsuk azt, amit átadott nekünk. Dave sokoldalú mester volt, a személyiségünkből, érdeklődésünkből fakadóan más-más dolgok ragadtak meg bennünk, mindenki kicsit máshová helyezi a hangsúlyt. Pál-Kovács László szűk távolságból végrehajtott technikákat, Suba Tibor egyensúlyelvételt, izomtámadásokat, Baranyi György kardvívást, Ongjerth Dániel ütés-rúgás kombinációkat tanított, én pedig shurikenjutsut mutattam. Jó volt találkozni a régiekkel, sok, mára elhalványult emlék felélénkült. Jövőre folytatjuk.
A kiegészítő anyagot a Maflás Facebook oldalán találjátok.
