Most, hogy a dolog aktuálpolitikai tartalma lecsengett, érdemes szakmai szempontból elemezni, mi történt a Parlamentben Schiffer András december 12-i beszéde alatt. Azoknak, akik pártszimpátiájuk alapján hajlamosak megítélni a dolgokat, javaslom, vegyék le a hangot. A mai bejegyzés nem politikai elemzés, a vita tartalmával nem foglalkozom. A Maflás témája az önvédelem, és mindannyian kerülhetünk olyan helyzetbe, amikor nyomást próbálnak gyakorolni ránk – a felvétel számomra emiatt tanulságos.
A jó, a rossz, és a csúf
Schiffer András 08:40-nél kezd el beszélni, az előtte lévő részt nyugodtan át lehet tekerni. 08:41-nél még teljesen nyugodt a kép, a kormánypárt két háttérembere, zárt állásban, földre szegezett tekintettel várja a felszólalást. Csupán a felvétel jobb oldalán ülő képviselő felhúzott válla, legörbülő szája jelez némi feszültséget. Egyébként ő se néz a szónokra.
Alig húsz másodperccel később, 09:41-nél gyökeresen megváltozik a jelenet. Mostanra mindkét háttérember keresztbe font karokkal áll, ami a teljes elutasítás jele (kulcsszó: alkotmányossági probléma). A bal oldali képviselő szája legörbül, a jobb oldali eddigi fölényes mosolya eltűnt, idegesen rágja a száját. Mindketten erősen éreztetik rosszallásukat. Mintegy falanxba tömörülve tornyosulnak a szónok fölé. (Zárójelben: nem nagy kunszt.)
Az ördög jobb és bal keze
Schiffer érzi a nyomást, és 09:07-nél hátrafordul, mintegy vállalva a konfliktust (kulcsszó: 1986-os állami jogalkotás). A bal oldali háttérember megdöbbenését jelezve, értetlenkedve széttárja a kezét (09:10-nél), hogy egy másodperccel később ismét összefonja karját. Nem néz a szónokra, láthatóan szövetségeseket keres a teremben.
Schiffer azonban nem hátrál meg. Ugyan folyamatosan gyűrögeti a papírját, igazgatja a poharát, időről-időre engesztelő kézmozdulatokat tesz a hallgatóság felé, ami mutatja, hogy ő is bizonytalan. De azután a mondandójára koncentrál, és kizár minden zavaró körülményt (09:25).
Kis Nagy Ember
A bal oldali háttérember nem bírja sokáig. Hamarosan magába roskad, leül (09:27), láthatóan elvesztette a fonalat. Már nem néz a szónokra (kulcsszó: a vélemény szabadsága), hanem vagy mellé, vagy övmagasságba szegezi a tekintetét. Ekkorra már a jobb oldali háttérember is megtörik, és előre hajol (09:43), azután a földre süti a szemét (kulcsszó: az alkotmány a vélemény szabadságát annak érték és igazságtartalmának tekintet nélkül védi). Mindez arra utal, hogy a szónok érvei az ő értékrendjükben is komoly szerepet játszanak.
A bal oldali háttérember folyamatosan a padot markolássza (09:47, 09:57), láthatóan kapaszkodót keres. A szónok egy pillanatra felveszi vele a szemkontaktust (09:50, kulcsszó: szólásszabadság). A képviselő ettől fogva következetesen Schiffer mellé néz, és kevéssel később a társa is feladja: behúzott nyakkal, alulról néz fel a szónokra (09:53 – behódolási póz), majd ő is elfordítja tekintetét (10:02). Ekkor már nem alkotnak csoportot.
Nevem: Senki
Fél perccel később mindketten lesütik a szemüket, a válluk megadóan előre görbül (10:18), ami a szónok dominanciájának elfogadását jelzi. Schiffer mostanra kihúzza magát, testnyelvileg is uralva a teret (10:14).
Ezt a csatát ő nyerte azzal, hogy minden zavaró körülményt kizárva, egyedül a feladatára koncentrált. Ha belemegy a játékba, hagyja megfélemlíteni magát, és szem elől veszti a célját, ő kerül hátrányba. Azzal, hogy szigorúan szakmai szempontból vizsgálta a témát, és kizárólag a saját terepén mozgott, sikerült fölénybe kerülnie. Azonban ezt – ahogy a Káma szútra mondja –, „nem taníthatja meg más, csak a tapasztalat”.
Természetesen számos finomság van még a felvételen, de így is túl hosszúra sikeredett a poszt. Akit érdekel, a szokásos módon, a Napi Maflás Facebook oldalán találja a kiegészítéseket.
Az utolsó 100 komment: