A távol-keleti rendszerekben a harmónia nem egészen ugyanazt jelenti, mint amit a színes magazinok mellékletei értenek alatta. A harcművészetben a harmónia misztikus állapot, amikor megszűnik az idő és a tér, és az ember eggyé válik a világmindenséggel. Ilyenkor nem lehet hibázni, de a harcos számára még ennél is fontosabb, hogy ezekben a pillanatokban eléri azt a szellemi tökéletességet, ami a budo végső célja.
A világegyetemmel való harmónia nem valóságos. Érzés csupán, még akkor is, ha ennek az érzésnek vannak látható jelei. A harmónia egyaránt fakadhat valós és valótlan okokból, és mindkettő eredményezhet tartós harmóniát.
A mindenséggel való egyesülésre törekedő rendszerek többsége eljut oda, hogy az, amit valóságnak hiszünk, nem azonos a valósággal. A legtöbbször valamiféle alternatív valóságot kínálnak az általánosan elfogadott valóságkép helyett. Amennyiben ez összhangban van az ember valódi énjével, és akkor megoldódnak a problémái. Ha nem, akkor rendszerint új vallást, filozófiát, vezetőt, stb. keres magának. Minél többször töri szét az érvényesnek hitt, alternatív valóságot, és fogad el helyette újabbat, annál közelebb kerül ahhoz, hogy kialakítsa a maga alternatív valóságát, ahol már otthonosan érzi magát.
A belső harmóniát csak akkor érhetjük el, ha ismerjük, és tökéletesen elfogadjuk önmagunkat. Aki teljesen azonos önmagával, szabaddá válik, hiszen attól fogva nem a külvilág ítélete, hanem saját belső törvényei szerint éli az életét. Az ember akkor lesz igazán szabad, amikor már saját magának se akar megfelelni.
A külvilággal való harmónia a megfelelő helyzetértékelésből fakad. Hogyha az ember nem látja környezete mozgatórugóit – főleg az, aki önmagával sincs tisztában –, legfeljebb a szerencsének köszönheti, amikor egy-egy rövid időszakra megtapasztalja, mit jelent a külvilággal való összhang.
Nehéz nem elveszíteni a megtalált harmóniát, hiszen az ember, illetve szűkebb és tágabb környezete folyamatosan változik. Ezt a három tényezőt kell tudatosan összehangolni úgy, hogy folyamatosan alkalmazkodjunk a mindenkori helyzethez, miközben megőrizzük saját harmóniánkat. Az iskolai tantárggyá vált modern ninjutsuban ez a törekvés váltotta fel a világmindenséggel való összeolvadás igényét. Alternatív valóság helyett a realitást kínálja.
Első lépésként az ember belső harmóniáját teremtjük meg. Az így megtapasztalt harmóniát próbáljuk megőrizni a különböző technikák segítségével modellezett élethelyzetekben. Amikor a gyakorlás során a diák eljut arra a szintre, hogy tudatosan képes a mindennapi életben hasznosítani az edzésen tanultakat, lassanként elkezdi felépíteni saját életstratégiáját. A belső harmónia így olyan valóságos tényezővé válik, aminek segítségével az ember megteremtheti a szűkebb és tágabb környezetével való összhangját – bár ebben nem a klasszikus harcművészetek által kijelölt utat követi.
A kiegészítő anyagot a Maflás Facebook oldalán találjátok.
(Folyt. köv.)