A harcművészet távol-keleti értelemben vett művészet. Míg a nyugati művészetben egyedül az alkotás tökéletes volta számít, az alkotó személye nem, a Távol-Keleten máshonnan közelítik meg a kérdést. Úgy vélik, az embernek kell tökéletessé válnia, és ez a tökéletesség…

Távol-keleti rendszerekkel foglalkozó emberektől – így nemegyszer harcművészektől is – gyakran lehet hallani, hogy „nekem már nincs egóm”. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy a keleti mesterek előszeretettel vetik nyugati tanítványaik szemére, hogy túlságosan nagy az…

Amikor feloldhatatlannak tűnő problémába ütközünk, rendszerint arról van szó, hogy a belénk nevelt értékrend ellentétes a valós énünkkel. Valamilyenek szeretnénk lenni, megfelelni mások elvárásainak, azonban nem sikerül, és nem is sikerülhet, mert másmilyenek vagyunk. Van…

Az ember valódi énjét elfedi az élete során belénevelt elvárások halmaza. Az értékrendünket nem magunk alakítjuk, hanem a környezetünk. Személyiségünket alapvetően az határozza meg, hogy mások milyennek szeretnének látni bennünket. Ráadásul – mivel ők maguk is a külső…

A tanítást leginkább az nehezíti meg, hogy a szavak – és gyakran a tények is – egészen más jelentenek a tanár számára, mint a diáknak. Nem könnyű úgy átadni egy gondolatmenetet, hogy a hallgató az alapvető fogalmakat se érti pontosan. Ugyanakkor az se megoldás, ha a saját…

A harcművészet eszköze a test, ezért alapvetően a fizikai tapasztalatok útján teszi megélhetővé a tanításokat. A problémákra is a test segítségével mutatunk rá: mozgás közben válnak láthatóvá, megfoghatóvá. A megoldást minden esetben a test harmóniájának megteremtése,…

A távol-keleti rendszerekben a harmónia nem egészen ugyanazt jelenti, mint amit a színes magazinok mellékletei értenek alatta. A harcművészetben a harmónia misztikus állapot, amikor megszűnik az idő és a tér, és az ember eggyé válik a világmindenséggel. Ilyenkor nem lehet…